Bár Moszkvában ez lesz a herendiek első "fellépése", Oroszországban korábban már két alkalommal is megmutathatta magát a 183 éves manufaktúra, igaz, az első találkozásra régen, több mint száz évvel ezelőtt került sor. A múlt század elején a szentpétervári világkiállításon volt látható például az az egyedi herendi szamovár, amit ajándékként készítettek a cári család számára. A második vizitre két évvel ezelőtt került sor, a Szentpétervár melletti Carszkoje Szelóban, a cárok egykori nyári rezidenciáján.

A mostani moszkvai kiállítás a cég által felvállalt kultúrmisz-szón túl üzleti szempontból is fontos. Simon Attilától, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatójától megtudtuk, hogy a herendi termékek számára az egyik legdinamikusabban fejlődő piac éppen az orosz. Nyolc-tíz évvel ezelőtt a cég rangsorában fel sem tüntették az oroszországi eladásokat - azok nem érték el az évi 100 ezer eurót. Mára viszont - az USA, Japán és Olaszország mögött - a manufaktúrának az orosz lett a negyedik legnagyobb felvevőpiaca. Tavaly például már az egymillió eurót is meghaladta az Oroszországban értékesített herendi porcelánok összértéke, de Simon Attila szerint a gazdasági válság leküzdése után a luxuscikkek piacán egy, még erősebb konjunktúra várható a térségben.

A kremli kiállítás alkalmából a herendi cég értékes ajándékkal is kedveskedik a vendéglátóknak: egy több mint kétméteres óriás vázát adnak át jelképesen az Orosz Föderációnak. A több hónapon át és több száz munkaórával készített monumentális alkotásra két magyar vonatkozású képet festettek: a főoldalon a Feszty-körképből, azaz a Magyarok bejövetele című alkotásból került fel egy részlet, míg a váza másik oldalán a Parlament látható. Ilyen méretű és formájú - természetesen eltérő festésű - vázából egyébként Herenden az elmúlt fél évszázadban csak hat darab készült: egy a magyar Parlamentben, egy az Európai Unió brüsszeli székházában, egy a német Bundestagban, egy a Herendi Porcelánmúzeumban látható, kettő pedig a brunei szultán tróntermét díszíti.