Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűncselekményének előkészülete miatt egy év - három év próbaidőre - felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte tegnap a Fővárosi Bíróság első fokon Budaházy Györgyöt. A terrorcselekmények és más bűncselekmények gyanúja miatt előzetes letartóztatásban levő vádlottat reggel kéz- és lábbilincsben, rendőrsorfal között, símaszkos kommandósok kíséretében vezették a tárgyalóterembe, ahol a szokásos szimpátiatüntetés fogadta. Többtucatnyi elvbarátja árpádsávos zászlókat lengetett, és kitartásra buzdította "Gyurit". A bíróságon ettől eltekintve mindvégig rend uralkodott, amihez nyilván hozzájárult a legalább kéttucatnyi rendőr jelenléte is.

Első fokon Budaházyt ugyanez a bíróság az idén januárban még felmentette, mert úgy ítélte meg, hogy az internetes portálokon - zömében a kuruc.info oldalain - a 2006-os őszi zavargások után közzétett tizenhárom írásában túllépte ugyan a véleménynyilvánítás határait, ám nem hívott fel közvetlenül az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására. Az ügyészség ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogy amikor a vádlott a parlament feloszlatását, alkotmányozó nemzetgyűlés öszszehívását, a társadalmi és a tulajdonviszonyok átalakítását szorgalmazta, elkövette az állam elleni bűncselekmény előkészületét, ami egytől öt évig terjedő börtönnel sújtható.

Az ügyben fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtáblának kellett volna kimondania a végső szót, de a verdiktet megalapozatlannak találták, és új elsőfokú eljárást rendeltek el, így másodszor is a Fővárosi Bíróság járt el. A tegnapi tárgyaláson az ügyész megismételte: az írások konkrét és közvetlen fenyegetést tartalmaznak, ezért a bűncselekmény előkészülete mindenképpen megvalósult. Emiatt a vádhatóság képviselője - a korábbihoz hasonlóan - felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett javaslatot.

Budaházy maga sem tagadta, hogy "új rendszerváltásra" hívott fel, míg a rohamosztagosokat "elpusztítandó ellenségként" láttatta, a Molotov-koktélokat hajigáló tömeget pedig "gyönyörűnek" minősítette. Más írásában úgy fogalmazott: "takarodjatok a hatalomból, ha élve akarjátok megúszni". Bűnösségét azonban sohasem ismerte el. Tegnap például azt állította, hogy a vádhatóság bizonyos részeket úgy ragadott ki az írásaiból, hogy megváltozott azok jelentéstartalma.

- A véleménynyilvánítás szabadságának korlátairól kell dönteni - hangoztatta Gaudi-Nagy Tamás, Budaházy védője. Vagyis arról, hol a határ a politikai viták és a büntetőjog között. Álláspontja szerint védence csupán alkotmányos jogával élt, amikor véleményt nyilvánított, és az írások nem tartalmaztak olyan konkrét fenyegetést, amelynek alapján akár csak az állam elleni bűncselekmény kísérletét is megállapíthatnák. Így Gaudi-Nagy a vádlott felmentését indítványozta.

A bíróság azonban ezt a védekezést elutasította, mondván: a harcias írásokba foglalt erőszakos fenyegetés elég közvetlen és konkrét volt az állam elleni bűncselekmény előkészületének megállapításához. De az előkészület távoli volt, így a cselekmény társadalmi veszélyessége nem tette szükségessé a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását. Az ítélet ellen Budaházy és védője fellebbezett.