A vidék Nógrád megye egyik kiemelt turisztikai jelentőségű pontja. A mostani vízfolyás völgyét egy jégkorszakbeli patak vágta a kőzetbe. A 10-15 méter magas fallal övezett szurdokba az erózió miatt gyakran dőltek bele a kimosott gyökerű fák. Ezekből keletkeztek évmilliók alatt az itt található féldrágakövek, a faopálok is.

Ugyancsak az erózió következménye a falenyomatos barlangok kialakulása is. A fatörzsbarlangokká lett óriásfákat hordalék borította el és konzerválta. A fa pedig időközben elkorhadt, ám míg egyben volt, boltozatot tartott a fölötte összecementálódott kőzetegyüttesnek, így mára viszonylag stabil üreges járatok alakultak ki - magyarázta tudósítónknak Prakfalvi Péter. A geológus három - a környék völgyeiben tett - felfedezéséről bizonyosodott be, hogy valóban barlang: azaz természetes úton jött létre, három és fél méternél hoszszabb, kellően magas és széles. A legnagyobb barlang egyébként 5,3 méter hosszú. A Magyarországon egyedülálló képződményeket felfedezőjük családtagjainak keresztnevéről Betti-, Anna- és András-barlangoknak nevezték el.

A salgótarjáni geológus egyébként valamivel több, mint egy éve - ugyancsak forrásfelmérések során bukkant Erdőkürt határában Magyarország legnagyobb andezitbarlangjára. Akkor olyan üregrendszert talált, amelyet vulkánkitörés idején a szétrobbanó forró kőzetdarabok és különböző gázok törmelékárja a nedves kőzetre ráfolyva alakított ki. Az erdőkürti barlang évmilliókig zárvány lehetett a föld felszíne alatt, amely csak a kőbányászati tevékenység nyomán nyílt meg. A harminc méter hosszú, 2-2,5 méter magas barlang egyidős a körötte lévő kőzetekkel, vagyis 15 millió éves.