A szezonból már csak néhány fűnyírás van hátra. A jövő évi szép gyep érdekében érdemes mostanában kicsit többet foglalkozni a kert füves részével. Augusztus végétől magasabbra kell állítani a fűnyírót, és alaposabban kell gereblyézni, mert a nyáron felhalmozódott mulcsra, nyesedékre már nincs szükség. Ez az időszak a gyepszellőztetésé. Kisebb gyepes területeken elég a hegyesebb végű gereblyével, lombseprűvel alaposan átfésülni a füvet, hogy az elszáradt részeket sikerüljön felkaparni. Ezt össze kell gyűjteni. Segíthet a munkában, ha az erőteljes gereblyézés után a gyűjtőkosaras fűnyíróval még egyszer átmennek a gyepen.

A nagyobb területeken érdemesebb a talajszellőztetéshez gépet vásárolni vagy bérelni. Kétféle van, a késes kissé durván dolgozik, viszont nem romlik el. A rugós, lamellás sokkal finomabb munkát végez, de ennek rendszeresen eltörnek a lamellái, amelyeket általában nem lehet egyenként cserélni, hanem ilyenkor az egész munkahengert meg kell vásárolni.

Az alapos gereblyézést követnie kellene a tömörödés enyhítésének. Ez az egyik leggyakrabb gyephiba. Olyan helyeken is előfordul, ahol rendszeresen öntözik, táplálják, nyírják a füvet. Mégis a gyep enyhén sárgás, a fűcsomók ritkásak, sőt olyannyira hiányosak, hogy a föld is kilátszik. Ilyenkor az a baj, hogy néhány centiméter mélyen a talaj már tömörödött. Fejlettebb gyepkultúrájú országokban ilyenkor kerítenek egy szöges hengert és néhányszor végiggurigázzák a gyepen.

Nálunk a henger helyett marad a vasvilla, ami nem az ásóvilla. A vasvillát úgy kell - lehetőleg a tövéig - a földbe szurkálni, hogy minden 10 négyzetcentire jusson egy lyuk. Ilyenkor lazul a talaj, és a levegő, a nedvesség a vízben oldódó tápanyagokkal együtt a mélyebb részekbe is eljut.

A szellőztetés a legjobb mohairtó módszer. A gyep hanyatlását jelző moha a hozzáértő számára megmutatja, milyen hibát követett el a kertész. A mohát véglegesen kipusztítani csak a növekedését kiváltó okok megszüntetésével lehet. A moha ott terjed, ahol a fű növekedése valami miatt gyenge. Ennek oka lehet együtt vagy külön a tömörödés, árnyék, túlságosan bőséges öntözés, rossz vízelvezetés, savanyú talaj.

A különböző mohafajok is mutatják, mi a hiba. Érdemes a földig hajolni, s megszemlélni, miféle moha csúfítja a kertet. A párnamoha ott érzi jól magát, ahol - túl a már említett okok mellett - alacsonyra állították a fűnyírót. A levélkés szárukkal laposan elterülő mohák az árnyékos, rossz vízelvezetésű gyepen jelennek meg. Száraz, savanyú talajt jelez a felálló szárú, alul barna, felül zöld moha.

A leggyakoribb gyepápolási hiba a túlságosan bő öntözés. Különösen a telepített, automata öntözők tulajdonosai esnek ebbe a hibába. A gyep számára 20 fokon kéthetente elegendő négyzetméterenként 20 liter vizet kijuttatni, míg 30 fokon már 5-6 naponként ennek a duplájára van szükség. Homokos talajon több részletben érdemes öntözni, mivel gyenge a vízmegtartó képessége, de kötött talajon kifejezetten káros a mindennapi öntözés, mert ilyenkor a gyökerek nem hatolnak elég mélyre, és emiatt gyengébb lesz a növények általános kondíciója. Ehhez képest van, ahol naponta többször is működtetik a berendezést.

Az ősszel megjelenő sárgás foltokért a mikrogombák is felelősek lehetnek. A megfelelő ápolással elejét lehet venni a gombásodásnak. Ha ez kevés, akkor szárazabb időben, hajnalban érdemes valamilyen kén- vagy réztartalmú szerrel permetezni.

Földigiliszta, cserebogárlárva, lótücsök, sokféle nagyobb csúszómászó él és furkál a földben. Jelenlétükre a boszszantó vakondtúrás figyelmeztet. A vakond hasznos, védett állat, elpusztítani nem szabad, inkább az őt csalogató táplálékot kellene megszüntetni.

Legjobb a talajfertőtlenítés, ami gyéríti - sajnos a hasznos - talajlakókat is, de lehet a vakondot is zavarni. Kaphatók különböző vakondriasztók, de ezek általában hatástalanok, ha kellemesen puha, öntözött, finom falatokban gazdag lakoma csalogatja őket a kertbe. Lehet vakondűző növénnyel is próbálkozni.

A jövő héten a hagymatelepítésről írunk.