Az idei év első fél évében a budapesti újlakás-piacon a kínálat visszaesése elérte a 18 százalékot, ugyanakkor az azonnal beköltözhető lakások aránya példátlanul magas, megközelíti a lakáskínálat felét. 2009 első fél évében csak alig több, mint ezer darab új lakás talált gazdára, a kereslet visszaesése meghaladta a hatvan százalékot. A legtöbb lakást idén is a XIII. kerületben vásárolták.

Míg 2008 egészét tekintve enyhén (-1,8 százalékkal) csökkent a budapesti használatba vett lakások száma, 2009 első fél évében 4160 darab, azaz 35 százalékkal több lakás kivitelezése fejeződött be, mint az előző év azonos időszakában. Ez a növekedési dinamika több mint kétszerese az országos átlagnak (+16,3 százalék). Az időszakon belül már az első negyedévet is határozott (28 százalékos) növekedés jellemezte, ami a második negyedévben tovább erősödött (42 százalékra).

A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanakkor fordított irányban alakult. Míg a 2008 utolsó negyedévében kiadott nagyszámú engedély miatt a tavalyi év egészében még nem regisztráltunk visszaesést, 2009 első félévében már 13 százalékos csökkenés mutatkozik 2008 hasonló időszakához képest. Az első negyedévben tapasztalt 10 százalékos növekedést a második negyedévben erőteljes visszaesés váltotta fel, amikor 30,2 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Így összességében 4595 lakás kapott építési engedélyt 2009 első fél évében, ez a megelőző 6 hónapban kiadott engedélyeknek csupán a kétharmada.

A friss engedélyt kapott lakóépületekben kialakítandó lakások száma csak kis mértékben csökkent tovább az első fél évben. 2007 és 2008 első fél évi adatai szerint az egy épületre jutó átlagos lakásszám 24-ről 19-re, az idei első fél évben engedélyt kapott épületek esetében 18-ra csökkent.

A csökkenő projektméret mellett korábban a leendő otthonok alapterületének növekedését figyelhettük meg. Ez a tendencia most megakadni látszik: hasonlóan az egy évvel korábbi időszakhoz, 2009 első fél évében is átlagosan 80 négyzetméteres lakásokra kértek építési engedélyt a beruházók. A használatba vett lakások alapterületét tekintve is hasonló jelenség figyelhető meg. Míg a 2008 első fél évében elkészült otthonok átlagos alapterülete 72,2 négyzetméter, azaz 10 négyzetméterrel nagyobb, mint egy évvel korábban, 2009 első fél évében újra kisebb, átlagosan 66,1 négyzetmétert regisztráltak Budapesten.

Ezt részben magyarázza, hogy a 60 négyzetméter alatti kislakások korábbi visszaszorulása is megfordult: míg ezek a lakások a korábbi kétharmados arányhoz képest tavaly már csak 52,3 százalékot képviseltek a használatba vett lakások között, az idei első fél évben arányuk ismét 57,6 százalékra kúszott vissza.

A tavaly nyárig viszonylag állandó volumenű lakáskínálatban 2008 harmadik negyedévétől csökkenés figyelhető meg az AL Holding szerint. A csökkenés az idei első fél évben tovább erősödött, jelenleg 18 százalékkal kevesebb lakást kínálnak, mint egy évvel korábban. 2009 nyarán 7463 új építésű lakás közül választhatnak az otthont keresők Budapesten. A kínálat kerületi megoszlása továbbra is koncentrált és viszonylag állandó. A lakások közel kétharmadát (61,5 százalékát) öt kerületben kínálják (XIII., XI., XIV., VIII., III.). Hagyományosan a legnagyobb a részesedése a XIII. kerületnek, a kínálat 22 százaléka található itt.

A kínálat visszaesését jelentős részben magyarázza az értékesítést megkezdő új beruházások számának erőteljes csökkenése, amely 2008 második felében már megfigyelhető Budapesten. 2009 első hat hónapjában mindössze négy új projekt értékesítése indult meg, ami drámai, 80 százalékot meghaladó visszaesést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.

A kínálaton belül az azonnal beköltözhető otthonok korábban állandó száma 2008 közepe óta folyamatosan nő. A növekedés eredményeképpen a készlet egyre nagyobb arányt képvisel a csökkenő kínálat egészéhez képest. 2009 első fél évében már több, mint 3300 darab olyan lakás van a budapesti kínálatban, amely már elkészült, de még nem adták el. Ez a kínálat 45 százaléka, több mint másfélszerese az egy évvel korábbi, már akkor is megnövekedett készletállománynak.

2008 utolsó negyedéve óta új jelenség, hogy már eladott lakások térnek vissza a budapesti kínálatba, elsősorban azoknál a beruházásoknál, amelyek termékükkel főként a külföldi kisbefektetőket célozták meg. 2009 első fél évében 129 visszamondást regisztrált a piac. Az "újrakínált" lakások tovább árnyalják a kínálati visszaesést, amely ezek hiányában még erőteljesebb volna.

A lakásértékesítés tavalyi 40 százalékos visszaesését az idei első fél évben tovább erősödő, 63 százalékos csökkenés követte az AL Holding adatai szerint. Ezzel alig több mint 1000 lakás lakás talált gazdára, ami harmada a tavalyi és kevesebb mint negyede a 2007-es év hasonló időszakában regisztrált lakáseladásnak. A visszaesés minden kerületet érintett.

Mostanában havi 150 lakást adnak el Budapesten, az értékesített lakások száma a jövő év második felére várhatóan havi 200 fölé emelkedik - mondta Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek. Szerinte havi 300 lakásra kell emelkednie a forgalomnak ahhoz, hogy az építés valóban beinduljon. Addigra viszont az eladatlan lakások száma valószínűleg 3000 alá csökken, amit gyorsan felszív az élénkülő piac. Egy lakásépítési projekt átfutási ideje 1,5-2 év, így a mostani átadás ennyi idővel korábbi döntést tükröz. Ezzel szemben az építési engedélyek átfutási ideje háromnegyed év, így a csökkenő számok a tavaly őszi döntéseket mutatják. A csökkenő tendencia tovább folytatódik, miután azóta sem javult a piaci helyzet. Jelenleg Budapesten a két évvel ezelőttinek a fele, mintegy 5000 az eladatlan lakások száma. Amíg 2007-ben havi 600 lakás kelt el a fővárosban, addig 2008-ban már csak 500 darab.

Az összes lakásépítésen belül az értékesítési célú lakásépítések országosan az átlagosnál nagyobb mértékben növekedtek (28,3 százalékkal), míg Budapesten átlag közeli (33 százalékos) növekedés mellett a már korábban is magas arányuk most nagyjából szinten maradt, így 3324 darab értékesítési céllal megépített lakás kapott használatba vételi engedélyt az első fél évben. Érdekes, hogy a lakóparkoknál ugyanakkor csak átlag alatti, 12 százalékos növekedés mutatkozik.