A békésin kívül a Hortobágyon, Nádudvaron és környékén is megkezdődtek a tárgyalások. Az Arad-Augsburg marhahajtó útvonal újjáélesztése román, magyar, szlovák, osztrák és német együttműködés keretében, brüsszeli forrásokból és a Leader program keretében valósulhat meg.

- Mint minden jó elképzeléshez, ehhez is szívesen csatlakoztunk - mondta Szilágyi Menyhért, a Békés megyei Csorvás polgármestere, egyben a Hajdúvölgy-Körösmente Térség Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület elnöke.

- Hogy miért éppen Csorvás csatlakozik a programhoz? - kérdezett vissza a helyi Leader-csoport vezetője, Kasuba István. Aztán elmagyarázta, hogy a török kiűzése után Moldvából, a Havasalföldről, Erdélyből és a Partiumból Békés vármegye egykori székhelyére, a Gyulán tartandó vásárra hajtották a marhákat a gazdák, itt adták el a jószágokat. Ezt követően a csorvási pusztán erősítették fel a nagy útra az állatokat. A hajtás 80 napig tartott, napi 10-15 kilométert tettek meg, amíg megérkeztek Augsburgba. Minden nap végén az egymástól szinte egyenlő távolságban lévő csárdában vagy fogadóban szálltak meg a marhahajtók.

- A váci révkönyvből tudható, hogy a középkorban minden évben több száz, előfordult, hogy félezer Csorvásról indult szürke marha kelt át a Dunán. Arról is vannak adatok, hogy a magyar marhákért kiváló minőségük miatt az augsburgiak mindig több pénzt adtak, mint a lengyelért - avatott be a részletekbe Kasuba István. - Augsburg, de tágabb értelemben egész Bajorország élelmiszer-ellátásában egykor igen fontos szerepet töltöttek be a magyar szürke marhák.

Kasuba szerint számítani lehet arra, hogy feléleszthetők egyes, a marhahajtáshoz kapcsolódó hagyományok. En-nek révén pedig a Hajdúvölgy-Körösmente térségéhez tartozó 16 településen, köztük Gyulán, Orosházán, Eleken, Tótkomlóson, Mezőhegyesen és Csorváson új lendületet kaphatnak a turisztikai fejlesztések. A marhahajtó útvonal részleges feltámasztásával a falusi szálláshelyek számát és minőségét emelni lehetne, föllendülhetne a lovas turizmus, és mindez a gasztronómia, a műemlékek megóvásának és fejlesztésének is újabb lökést adhatna. Újraépülhetnének az egymástól valaha 10-15 kilométeres távolságban lévő csárdák, megnyitnák az egykor híres csorvási Perneczki csárdát is - vázolta a lehetséges elképzeléseket Szilágyi Menyhért csorvási polgármester.

Az elképzelés szerint a vállalkozó szellemű érdeklődők - az egykori marhahajcsárokhoz hasonlóan - lovon bejárhatnák a marhahajtók útját - legalábbis annak egy-egy szakaszát. Útközben megismerkedhetnének az érintett településekkel, kultúrájukkal, épített örökségeivel és nem utolsósorban gasztronómiai különlegességeivel. Például az igazi marhagulyással vagy  -pörköltel és az elmaradhatatlan jóféle pálinkákkal. Az sem sem kizárt, hogy a lovaglás okozta fáradságot egy-egy fürdőben pihenné ki a pusztaromantikára vágyó vendég. Ez a térség ugyanis három minden igényt kielégítő stranddal: a gyulaival, az orosháza-gyopárosfürdőivel és a tótkomlósival rendelkezik. A vendégek bepillantást nyerhetnének az egykori betyárvilágba is, amelynek Kondoroson Rózsa Sándor, míg Csorvás környékén Babály Gyurka volt a legnevesebb alakja.

Jelenleg három német, öt osztrák, egy szlovák és öt magyar Leader-csoport működik együtt a program megvalósításán, s most a román partnerek bevonását készítik elő.