Mindössze négy vágányról bonyolódott egykor az összes indulás, érkezés. Ez a négy vágány aztán egy idő után, száz év múltán, kevésnek bizonyult a fél ország ide térő vonatainak. Így hát 1969-től elkezdték építeni az új Délit. Mikorra 1972-ben elért idáig a metró is, már majdnem kész volt az új fogadóépület, melyet végül is 1973-ban adtak át.

Az öreg, sárga indóház még látta a földből kinőni utódját, egy darabig még ott állt az új pályaudvartól körbeölelve, de a napjai meg voltak számlálva. Végül is 1975. november 25-én, 26-án és 27-én érkezett el a búcsú ideje. Három részletben robbantották fel. Ez a kép az első napon készült, egészen pontosan 1975. november
25-én, 12 óra 10 perckor, mint azt a korabeli sajtóbeszámolók igen precízen megörökítették. Ahogy azt is, hogy huszonöt napot dolgoztak a robbantás előkészítésén, háromezer-ötszáz lyukat fúrtak a falakba, s ezekbe helyezték el a paxit-tölteteket. A csarnok cserépkalapjának nagy részét is előre leszedték. Tudjuk azt is, hogy a "tűzparancsot" Friedrich Gyula, a Bányászati Kutatóintézet lőmestere adta ki.

A robbanás hangja végigvisszhangzott a környező hegyeken, az öreg ház "icipicit" megemelkedett, mintha el akart volna szállni, majd "végső mozdulattal lassan összerogyott". Nem maradt belőle más, mint 2500 tonna törmelék, amelyet néhány nap alatt eltakarítottak a markolók és a dömperek. Az épület helyére aztán két vágánymeder épült, ha nem tévedek, a mai 5-ös,
6-os és a 3-as, 4-es.

Ezzel persze az új Déli még nem készült el, a teljes befejezés híre csak 1979-ben jelenhetett meg a lapokban.

És alig múlt el újabb tíz év, megkezdődött ennek az épületnek a látványos lepusztulása is, ma pedig már ismét napirenden van a pályaudvar átépítése.

Sőt néhány őrült ma is rendszeresen robbantással fenyegeti a Délit. De ez már egy egészen más történet.

Az írás és a kép a nol.hu Kultúra rovatában vasárnaponként megjelenő Képmentősorozat egy darabja. A szerzők a Népszabadság gazdag fotóarchívumából válogatnak.