Gizella 27 éves, tíz éve dolgozik prostituáltként. Szülei halála után úgy érezte, nincs más lehetősége, hogy a megélhetését biztosítsa. Rokonai futtatták, de egy ideje már önállóan dolgozik. Azt mondja, ebben a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete segített neki. Másfél évet börtönben is volt: több százezer forint szabálysértési bírsága gyűlt össze, nem tudta kifizetni. Ezért is kezdett vidéken dolgozni, szerinte ott inkább békén hagyják a rendőrök a prostituáltakat.

- Már messze nem vagyok olyan hiperaktív, mint korábban. Csak az állandó klienseimmel megyek el, akik telefonon hívnak - mondja.

Azt azonban nem tudja, hogy miből fog élni, ha abbahagyja a prostitúciót. Élelmiszerbolti eladó a végzettsége, de nem tudja elképzelni, hogy az azzal megkereshető havi 60-70 ezer forintból éljen. Elvégzett egy tanfolyamot is az egyesület segítségével: jogi ismeretekkel vértezték fel. Gondolkozott azon, hogy kiváltja a vállalkozói igazolványt, de azt mondja, hogy egyelőre a bírságok kifizetésével van elfoglalva, adófizetésre még nem telik.

Pedig épp az az egyik célja a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének, hogy minél több prostituált váltsa ki az igazolványt, fizessen adót és élvezze az ezzel járó előnyöket: legyenek biztosítottak, hitelképesek és nyugdíjjogosultak. Ezért pályáztak uniós támogatásra is. A fél évvel ezelőtt az Új Magyarország fejlesztési terv keretében elnyert közel 48 millió forintból ügyvédhálózatot építettek ki Budapesten, Nyíregyházán, Kecskeméten, Pécsett, tanácsadásokat tartanak, honlapot fejlesztenek, emberkereskedelemmel és migrációval kapcsolatos oktatásban részesítik munkatársaikat.

- Szórólapokat is osztunk majd a prostituáltak között, hogy felhívjuk a figyelmüket a jogsegélyszolgálatunkra és a vállalkozóvá válás előnyeire - mondta lapunknak Szabó András, a projekt menedzsere. Jogsegélyszolgálatot eddig is működtetett az egyesület, azt mondják, egyre gyakoribb, hogy nem egy konkrét probléma miatt, hanem előzetes tájékoztatásért fordulnak hozzájuk, vagyis a prostituáltak egy része egyre tudatosabb. - Tucatjával kapjuk a visszajelzéseket a vállalkozói igazolványt kiváltó prostituáltakról is, bár azt nem tudjuk, hogy a körülbelül 15 ezer prostituáltból hányan dolgoznak ebben a formában - teszi hozzá Földi Ágnes, az egyesület elnöke. Becslése szerint több százan lehetnek. Elmondta, hogy tud olyan prostituáltról, aki azért volt kénytelen visszaadni vállalkozói igazolványát, mert döntenie kellett: adót fizet vagy bírságokat. Szerinte ez a helyzet csak akkor oldódhat meg, ha az önkormányzatok hosszú évek után végre kijelölik a türelmi zónákat.

A 48 millió forint másik részét arra költik, hogy megváltoztassák a média hozzáállását a prostitúció kérdéséhez. Szerintük ugyanis már a sajtóban használt kifejezések sem megfelelőek: prostituált helyett a szexmunkás szó bevezetését javasolják, augusztustól az egyesület neve is megváltozik Magyarországi Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületére. Úgy vélik, e szó kevésbé pejoratív. Terveik szerint további beszélgetéseket szerveznek újságíróknak, hogy legyenek jobban tekintettel a prostituáltak személyiségi jogaira.

Földi Ágnes elmondta, hogy ez a projekt 2010 végéig tart, de az elmúlt fél évben kilenc másik pályázatot is benyújtottak, igaz, csak egyet nyertek el. Szerinte uniós pályázatokon nagyobb eséllyel indulnak, mint magyarokon, mert itthon a sok előítélet miatt nehezebben adnak nekik pénzt.