A hormonális tabletták az ötvenes évek közepén tűntek föl Nyugaton, több mint egy évtizedig tartott, amíg elérkeztek hozzánk. Ez az időszak volt az abortusz virágkora. Évről évre több gyereket vetettek el, mint amennyit megtartottak. 1969-ben például 154318 kisbaba született (durván másfélszer annyi, mint most), és 206 817-et művi vetéltek el (durván ötször annyit, mint most). A tabletták megjelenése után néhány évvel az abortuszok száma a felére zuhant, aztán még tovább. 1969-ben kerekítve 360 ezren, tavaly 140 ezren estek teherbe Magyarországon, miközben a szexuális tettrekészség alighanem (tovább) erősödött. Ennyit tesz a tabletta, az óvszer (és az AIDS).

Ahogy a reformszelek szárnyán 1968-ban megérkezett a tabletta (NB. a Coca-Colával együtt), úgy hozta meg a reformellenes kurzus az abortuszszigorítást. 1973-ban. Pénzt is hozott mellé, az ún. népesedéspolitikai intézkedések keretében, de ettől csak pár évig lett több gyerek. Az abortuszszigorítás terve abban a korban páratlan méretű tiltakozást váltott ki. Másfél ezren írták alá az országgyűlési képviselőkhöz címzett tiltakozó levelet. Ott volt az aláírók között Csurka István és Eörsi István, Hernádi Gyula és Nádas Péter, Cseh Tamás és Zalatnay Sarolta, Ruttkai Éva és Kurtág György. A levélben többek között jobb minőségű fogamzásgátló tabletták bevezetését is sürgették. Jó okkal.

Az 1975-ös képen még együtt láthatók az első és második generációs tabletták. Az őspirulák, az Infecundin és a Bisecurin rengeteg tüszőhormont tartalmazott, elaltatta a lángoló vért, sunyi kis vérrögöket képzett. Bízhatott bennük minden hölgy, aki gyermek helyett trombózisra vágyott. A Continuin nevű minitabletta már sokkal barátságosabb volt, túlélte a rendszerváltást is.

1980 után magam is exportáltam tablettát. Rendszeresen jártam ki Lengyelországba történelmet nézni. A történelmen kívül akkor ott majdnem minden hiánycikk volt, a fogamzásgátló pláne. Az ember a szükségállapotban lévő barátaiért sok mindent megtesz, például kínban puhatolódzik nőnemű ismerőseinél, van-e szabad kontingensük, amit az orvosukkal felírathatnának. Amikor a sok kínos beszélgetés árán összeszedett dobozokkal kiérkeztem, és megvitattam a barátaimmal a világ dolgait, kiderült, hogy egyetlen ember van a világon, akinek mindenben igaza van: a lengyel pápa. - A fogamzásgátlás mindenféle formájának elutasításában is igaza van neki? - kérdeztem szemfülesen. - Abban is. Mindenben. - És akkor, miért kértétek... - Na miért, mit gondolsz? - Akkor ezt nektek, ugye, nem is szabadna... - Ne hülyéskedj, hol élsz te?! - Jó, én itt élek, de akkor talán Ti, hát úgy legalábbis a gyakorlatban mégsem értetek mindenben egyet a pápával. - De, mindenben egyetértünk a pápával!

És ezzel a téma le volt zárva.

Az írás és a kép a nol.hu Kultúra rovatában vasárnaponként megjelenő Képmentősorozat egy darabja. A szerzők a Népszabadság gazdag fotóarchívumából válogatnak.