Falus Ferenc szerint a páciens szív- és tüdőbetegségben is szenvedett, halálát tüdőgyulladás okozta. Azt viszont csak a haláleset után egy héttel, tegnap derítették ki (vagy hozták nyilvánosságra), hogy a tüdőgyulladás a H1N1-fertőzés következtében alakult ki. A Népszabadság információi szerint a beteg panaszaival nem járt korábban orvosnál. Nem kórházban és nem is az otthonában hunyt el: az utcán lett roszszul, hirtelen végzett vele e betegség. Szív- és tüdőpanaszai miatt a kór valószínűleg az átlagosnál jobban megviselte a szervezetét.

Arra a kérdésre, hogy egy légúti megbetegedésben elhalálozott középkorú betegnél miért nem vizsgálják meg automatikusan a sertésinfluenza kórokozójának jelenlétét, vagy - ha megvizsgálták - mindez miért tartott egy hétig (a gyorstesztek akár tíz perc alatt is képesek megbízható és a laboratóriumban utólag ellenőrizhető eredményt adni), az ÁNTSZ-nél lapunk kérdésére nem adtak érdemi választ.

Komáromi Zoltán országos háziorvosi szakfelügyelő a múlt héten lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ha újinfluenza-fertőzésre gyanakszunk, az első tünetek megjelenése utáni egy-két napot érdemes otthon, ágynyugalomban, a családtagoktól elkülönítve tölteni, és csak a betegség jeleinek tartós fennállása vagy súlyosbodása nyomán célszerű orvoshoz fordulni. A mostani eset azt mutatja, hogy a krónikus betegségekben szenvedőkre más szabályok lehetnek érvényesek (a szakfelügyelőt lapzártánkig nem értük el).

Jelenleg 37 H1N1-fertőzöttet tartanak nyilván Magyarországon, többségük bizonyítottan külföldről hozta magával a betegséget. A WHO szerint a vírus világszerte példátlanul gyorsan terjed, és sebességét a védőoltások megkezdésével is legfeljebb lassítani lehet majd. A nemzetközi tapasztalatok szerint a normál influenza elleni oltás hatékonysága 70-90 százalékos, vagyis 10 beoltott páciens közül 1-3 az oltás ellenére is elkapja a betegséget. A védőoltás harmadával csökkentheti a kórházi kezelésre szoruló esetek arányát és a felére a halálozásokat - vagyis nem csodaszer.

Előnyt jelenthet, hogy rendelkezünk saját oltóanyag-gyártási kapacitással, ám ez a gyakorlatban csak akkor jelent pozitívumot, ha előbb indulhat be a tömeges oltás - amit most októberre valószínűsítenek -, mint ahogy az újinfluenza járványos méreteket ölt. Ausztráliában már a humán kísérletek zajlanak az oltóanyaggal, idehaza viszont még csak az első fázisnál, az állatkísérleteknél tartanak.

Több mint kétezer angol jelezte, hogy részt venne az augusztusi Sziget Fesztiválon: végig kell gondolni, hogy megtarható-e a rendezvény. Erről Pesti Imre (Fidesz) beszélt tegnapi tájékoztatóján, annak kapcsán, hogy Európában az Egyesült Királyság a legfertőzöttebb ország. Pesti Imre kifejtette: fontos, hogy nyilvánosságra kerüljön a vírusellenes készletek nagysága, ezek növelésénél pedig ne politikai, hanem szakmai szempontok döntsenek. A fideszes szakpolitikus pártja egészségügyi munkacsoportjának rendkívüli ülése után tartott tájékoztatóján úgy vélte, a jelenlegi finanszírozás mellett nem tudnak teljes körű ellátást nyújtani egy járvány esetén. Szerinte késik az oltóanyag gyártása: ha októberben kerül forgalomba az oltóanyag, az már késő. Szerinte azon sem kell csodálkozni, hogy a gyártást egy offshore cég fogja végezni. Úgy tudja, a kormány csak a rosszabb minőségű vírusellenes készítményből vett, a drágább, hatásosabb, szerből nem kíván venni. Ez felháborító - jelentette ki. (Munkatársunktól)