A könnyűszerkezetes házak vagy a helyszínen készülnek (leginkább fa-, ritkábban fém vázzal), vagy pedig üzemben panelekként előre gyártják. Ez utóbbit nevezik készháznak. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretében működő könnyűszerkezet-építő tagozat évek óta szorgalmazza, hogy csak bevizsgált, minősített készházakat lehessen forgalmazni. Ez nemcsak a gyártók, hanem a megrendelők érdeke is - mutatnak rá.

Kárpáti József tagozati elnök az MTI-nek elmondta: az eddigi vitákra, félreértésekre tesz pontot a főépítész levele. A szakma már régóta szorgalmazta, hogy csak megbízható technológiával készült házra adjon a hatóság építési engedélyt. A levél bevezetője szerint ez is az egységes jogalkalmazást segíti.

Egy 2003-as rendelet írja le az építési termékekkel kapcsolatos követelményeket. Ezek műszaki specifikációit szabvány vagy építőipari műszaki engedély (ÉME) tartalmazza. A téglára van szabvány, de a könynyűszerkezetekre nincs, így arra ÉME-engedélyt kell szerezni, amit Magyarországon az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit (ÉMI) Kft. ad ki. Az engedély az adott fal- és födémszerkezetre (mint építési rendszerre) szól, így abból bármilyen alaprajzú ház építhető. Az ÉME leírja, hogy milyen a fal rétegrendje, miből épül fel. Ha a gyártó ezeken változtat, akkor új ÉME-t kell kérnie.

A tavaly májustól hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat azt írja elő, hogy könnyűszerkezetes épületet csak akkreditált intézetben bevizsgált szerkezetből lehet építeni. A vizsgálat itt értelemszerűen tűzvédelmi vizsgálatot jelent, amelynek eredménye a Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás (TMI). Az ÉMI ezt is elkészíti, és a minősített szerkezeteket a honlapján közzéteszi.

Az építési engedély kérésekor csak az ÉME első oldalait kell beadni, ezeken szerepel a termék tulajdonsága és az, hogy meddig hatályos a dokumentum. Aki ezt nem csatolja, attól az építési hatóság megtagadja az engedélyt - tartalmazza az országos főépítész levele.