Idő sincs pontonhídra
Az engedélyezés két lépcsőben történik, a tervjóváhagyás és a létesítés engedélyeztetése hatvan, üzembe helyezése és használatbavétele pedig további harminc napot vesz igénybe - tudatta lapunkkal a Nemzeti Közlekedési Hatóság.
A hajóhidak engedélyeztetését egy 2002-es közlekedési miniszteri rendelet szabályozza, e szerint pontonhidat nem lehet nehezen belátható folyószakaszra telepíteni, és megfelelő jelzésekkel "ki kell táblázni", ez esetben már az Árpád híd előtt.
A rendelet szerint vízi úton csak a legnagyobb úszólétesítmények biztonságos, napi többszöri áthaladását biztosító, nyitható hajóhidat lehet csak építeni. A pontonhíd megnyitásánál (ami az összeszereléssel együtt egy-egy órát venne igénybe) figyelembe kell venni a szárnyas, a séta- és a külföldi kabinos hajók, valamint a fővárosban a Margit-sziget és a Nemzeti Színház között közlekedő sétahajók menetrendjét és a nemzetközi teherhajókat is.
Az NKH arra is felhívta a figyelmet, hogy a Margit hidat pótló esetleges pontonhíd tervezett helyszínén szélsőséges esetben akár kilenc métert is változhat a Duna vízállása. Az ideiglenes átkelő helyszíne még nem eldöntött, a honvédség szerint az egykori Kossuth híd helyén, a Batthyány tér és a Kossuth tér között volna a legideálisabb megépíteni.
E Duna-szakaszon (amely a folyó legforgalmasabb hazai része) gyorsabb a sodrás az átlagosnál, ezért ha egy hajó elszabadulna - mint arra nemrégiben is akadt példa -, egy esetleges ütközés nehezen volna elkerülhető (kevés hely maradna manőverezni, és túl gyors a folyó), és beláthatatlan károkat okozhatna. Rendelkezésre kellene állnia egy készenléti hajónak is, amely vészhelyzetben manőverezni tudja az ideiglenes hidat.
A Margit híd pontonnal kiváltását egyébként öt évvel ezelőtt vetette fel és dolgozta ki részleteiben egy szakcég. Az akkori elgondolások szerint az egy hét alatt összerakható szerkezettel két ütemben pótolták volna a Margit hidat: először a Margit-sziget és a budai rakpart, majd a sziget és a pesti oldal között terveztek kétsávos, egyirányú közlekedést rajta. A Margit-szigeti lehajtónál egy ugyanolyan kerengőt terveztek, mint amilyen van már a sziget Árpád hídi behajtójánál. A pontonhíd rakparti csatlakozása a Szépvölgyi útnál lett volna. Bár az előző pontonhídötlet nem korlátozta volna a Duna hajóforgalmát - hiszen csak a folyó egyik ágát érintette volna -, a főváros akkor hallani sem akart annak megvalósításáról.
