Tudtuk, hogy értékes a több száz éves épület, amelyet lebontattunk, de nem gondoltuk, hogy ritka értékeket is képvisel - mondta Molnár László, a Sárvár környéki Simaság polgármestere. Hozzátette: azért kellett lebontatni az egykori kúriát, mert az elmúlt évek során életveszélyessé vált. Az előtte lévő árkot feltöltötték, alapja és falai vizesedtek, megrepedtek, megsüllyedtek. Teteje beázott. Állagának megóvása a község 60 milliós éves költségvetésének harmadába került volna. A polgármester hangsúlyozta: az épület lebontását engedélyezte a sárvári építésügyi hatóság.

Megtudtuk: a már két éve üres épületben korábban posta és több lakás volt. A posta vezérigazgatósága 2007-ben azt kérte az önkormányzattól, hogy adjon méltó helyet a hivatalnak - ha nem teszik, megszüntetik a fiókot. Ekkor döntött úgy Simaság képviselő-testülete, hogy az önkormányzat épületébe telepítik a postát, s más helyen adnak lakást a hajdani kúriában élő két családnak.

A polgármester cáfolta azt a feltételezést, hogy az értékesnek tartott területet privatizálnák. Mint mondta, arra gondoltak, hogy közösségi célú épületet terveztetnek a lebontott helyére. A forrásokat pályázati pénzből kívánják előteremteni.

Figler András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodájának vezetője elmondta: a barokk kúriát még a XVIII. század végén járási szolgabírói hivatalnak építtette Sopron vármegye. A hivatal a kiegyezésig működött, majd uradalmi birtokközpont lett, gazdatiszti és személyzeti lakásokkal. 1917-ben a Nagycenki Cukorgyár birtokába, majd családi, utóbb önkormányzati tulajdonba került. Figler András megjegyezte: 2005-ben javasolta az épület helyi védelem alá helyezését, de az előző faluvezetőség nem döntött az ügyben. Mire ő tudomást szerzett a bontásról, már csak téglakupacok voltak a hajdani kúria helyén. Az irodavezető a hasonló esetek megelőzésére nemrégiben félezer épületet javasolt arra, hogy országos védelem alá helyezzék. Még nem született döntés.

A simaságihoz hasonló bontások megelőzése érdekében örökségvédelmi fórum létrehozását kezdeményezte a győri Reflex Környezetvédő Egyesülettel közösen. Céljuk a tudatformálás, az értékek széles körű megismertetése. A hivatal csak akkor tud eredményesen dolgozni, ha társadalmi jelzőrendszerre támaszkodhat. Nagy Péter, a Reflex programvezetője úgy látja: minden köz- és magáncélú fejlesztést a védelemmel összhangban kell végezni. Ezért egy regiszter elkészítéséhez segítségül hívnak minden érdekelt alapítványt, egyesületet, önkormányzatot, szakmai szervezetet, amely részt kíván venni az értékfelmérésben, ismeretterjesztésben, műemléki programok szervezésében.