A tetszetős sövény kialakításához türelem kell, hiszen az ezt alkotó növények jellemzően nem kaphatók akkora méretben, amiből rögtön kész kerítés készülhet. Ha mégis - ami leginkább az örökzöldekre jellemző -, akkor már igencsak drágák, így inkább kisebb kerítésszakaszoknál jöhet szóba ez a megoldás. Vastag pénztárcával persze minden elképzelhető. A gyakorlat azt mutatja, hogy a sövénykerítést választók gyakran egy, egyszerűbb drótkerítéssel határolják el a kertjüket, majd közvetlenül mögötte kezdik el a növények felnevelését. Ha később elbontják a provizóriumnak szánt drótost, akkor nincs baj, mert azzal is számolni kell, hogy a sövénynek szélességei is van! Ha eleve ez volt a szándék, akkor érdemes a hajtásokat folyamatosan kivenni a kerítésből, ellenkező esetben ugyanis a sövény annyira ránő, hogy csak a növények komoly sebesülésével lehet eltávolítani a drótfonatot. Ez utóbbit sokszor ott is hagyják, ettől viszont esetenként a növény nem nő szépen.

A portól és a kíváncsi tekintetektől védő zöldkerítést rendszeresen ápolni, metszeni kell. A lombos kerítésalkotók első metszésének ideje július közepén lassan lejár. A zöld sövényről elmondható, hogy kordában tartott szabályos formájával harmonikusan illeszkedik a többi növény közé. Ha az ingatlan tulajdonosa jól választott növényt, s ismeri a nyírás szakszerű módját, akkor a sövény természetes átmenetet képez a kert épített és élő elemei között. Az épített és a sövénykerítés hibridjeként a mellvéden kialakított ültetőhelyre telepített növénnyel növelhető az építészeti hatóság által engedélyezett kerítésmagasság.

A cserjekerítéseket metszeni a kívánt magasság elérése után évente minél többször, de legalább kétszer szükséges. A nagyobb sövényeket, amelyekben madarak is szoktak fészkelni, csak költés után ajánlott metszeni. Az örökzöldeket egyszer kora tavasszal szabad metszeni, ugyanis sövénybe ültethető fajok általában áprilisban növekednek, ha ezután vágnak, akkor egy évig eléggé foghíjas lesz a zöld fal.

Aki most kezdi a sövénykertészkedést jó, ha megfogadja: a telepítés után közvetlenül a talaj felszínétől érdemes arasznyi távolságra visszavágni a növényeket. A kívánt magasság eléréséig a sövényt évente 2-3 alkalommal erőteljesen nyírni kell. Az első időkben gyakran kell használni az erősebb ágvágót is, mert ekkor még a vastagabb hajtások is összevissza nőnek. A hosszú, kiálló hajtásokat is kurtítatni kell. Érdemes úgy időzíteni, hogy minden tíz centiméteres hajtásnövekedést kövessen metszés. Sok hobbikertész esik abba a hibába, hogy a kívánt magasság minél gyorsabb elérése érdekében nem metszi vissza eléggé a fiatal sövényt. Ez azonban visszaüt, mert a növények felkopaszodnak, a sövény ritkás és csúnya lesz. Ilyenkor nem marad más hátra, mint a teljes visszavágás, amivel kezdődik minden elölről.

Ha a kívánt magasságot már elérték a növények, akkor fenntartó metszésről beszélhetünk, amivel a sövény alakját kell megőrizni. A növények fényellátottsága szempontjából a téglalap vagy nyújtott trapéz alakú keresztmetszet a legmegfelelőbb, ilyenkor elkerülhető a felkopaszodás. De akkor is, ha fiatalon rendszeresen visszametszik.

Bizonyos korlátok között örökzöldekből s tűlevelűekből is kialakítható sövény, ez azonban inkább csak takaró-védő sövénynek javasolható. A hazánkban őshonos közönséges tiszafa viszonylag jól tűri a metszést, és rendkívül dekoratív. Jó tudni, hogy - a piros magköpeny kivételével - a növény minden része mérgező. Egyes tujafajták is alkalmasak sövény létesítésére. Különösen a nyugati fajtakörbe tartozó brabanti változatából nevelhet szép sövényt, aki elfogadja, hogy télen megbarnulhatnak a növény levelei. A sövényként divatos növények közé tartozik a leylandi ciprus is, főként gyors növekedése miatt.

Biztos, hogy az utca díszévé válik a szerb luc sövénye. A Balkánon őshonos ez a karcsú koronájú fenyő, éghajlatunkon jól érzi magát, és kedvezőtlen környezetben is gyorsan fejlődik.

Sokan nem tudják, hogy a közterületnek számító utcafrontnak írott és íratlan kertészkedési szabályai vannak. A főbb tennivalókat az önkormányzati rendeletek írják elő. Egyebek mellett azt, hogy milyen növények telepítéséhez szükséges engedély, vagy elegendő a bejelentés. A közterületnek számító kisebb utcai zöldfelületek gondozása általában az ingatlan tulajdonosára vár. Ilyen szabály a gyommentesítés, fűnyírás, metszés. Általános elvárás, hogy gondoskodnia kell, arról, hogy 220 centi magasság alá, a járda - az úttestről nem is szólva - teljes szélességén nem lóghat növény. A kerítésen belül és kívül ültetett fák lecsöngő ágait nyesni kell, ahogy az utcára kilógó sövényt is.

A jövő héten a leanderekről írunk.

Sokféle formájú sövényt lehet készíteni. Vannak szabályos, nagyjából sík vonalakkal határolt falak. De lehet a sövénynövényekből egymás mellé sorolt kisebb-nagyobb gombócokat, különböző formákat is kialakítani. Igen mutatós, ha a kertben a belső, nem a kerítés mellé telepített alacsony sövény teteje nem egyenes, hanem hullámos vonalat követ.