A mostani ítélet mögött szövevényes ügy húzódik meg, hiszen a feltételezett postásgyilkost, a tatabányai Nagy Lászlót - aki két éve előzetes letartóztatásban öngyilkos lett a zárkájában - a 2002-ben történt véres móri bankrablás fő gyanúsítottjaként is azonosították. Mindkét bűnügyben jelentős, összesen 35 millió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki: a legnagyobb összeggel a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szállt be (28,3 millió), a veszprémi postásgyilkosság felderítéséhez a Magyar Posta 6,5 millió, a herendi önkormányzat - az áldozat Herenden lakott - 200 ezer forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel.

A nyomravezetői díjakat már évekkel ezelőtt kifizették. A móri ügyben annak a Kiglics Attilának, aki hamisan vádolta be a Kaiser Ede-Hajdu László párost. Kiglics a pénzzel együtt eltűnt az országból, ellene nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. A postásgyilkosság ügyében egy védett tanú kapta meg az összesen tízmillió forintos jutalmat: ő volt az, aki a rendőrség szerint 2007 elején személyleírást adott az általa névről nem ismert Nagy Lászlóról, akit többször is látott fegyverrel közlekedni a Tatabánya és Tarján közötti erdőben.

Csakhogy a veszprémi és a móri bűntények elkövetőjének kézrekerítésében a szárligeti Szebenyi Istvánnak is jelentős szerepe volt. A minap megszületett első fokú ítélet egyenesen úgy fogalmaz: a Szebenyi által fellelt tárgyi bizonyítékok nélkül a rendőrök nem juthattak volna el Nagy Lászlóhoz.

Szebenyi István kérdésünkre közölte: amatőr hadszíntérkutatóként éppen egy második világháborús katonai sírhelyet próbált meg fémdetektorral megtalálni 2006 októberében, amikor véletlenül rábukkant egy elásott hátizsákra. Ebben egy teljes váltás férfi ruhanemű mellett számos fegyveralkatrészt, többek között egy Scorpio géppisztoly válltámaszát találta meg. Néhány nap múlva visszament a helyszínre, ahol egy újabb elásott csomagra bukkant: ebben már fegyverek és lőszerhüvelyek is voltak. Utóbbiakról később kiderült, hogy a veszprémi és a móri bűncselekmény során használt fegyverekből valók, sőt később meg is találták rajtuk Nagy László DNS-mintáját.

A Szebenyit képviselő Dezső Antal ügyvéd (aki egyúttal Kaiser Ede védője is) a veszprémi bíróság ítéletének arra a mozzanatára hívja fel a figyelmet, hogy az egyedül megjutalmazott védett tanú csak azok után fordult a rendőrséghez, miután értesült róla, hogy az erdőben olyan fegyveralkatrészeket, lőszerhüvelyeket leltek fel, amelyek köthetők a veszprémi postásgyilkossághoz és a móri vérengzéshez. Dezső Antaltól megtudtuk, hiába keresték meg a nyomravezetői díj felajánlóit, mindenhol azt a választ kapták, hogy a jutalmat már kifizették a védett tanúnak. Az ügyvéd kérdésünkre közölte, a herendi önkormányzat ellen indított bírósági eljárást próbapernek tekinti, azaz, ha ebben az ügyben jogerősen is igazat ad nekik a bíróság, akkor az NNI és a Magyar Posta ellen is benyújtják a keresetüket.

Vajai László, Herend polgármestere azt közölte: fellebbeznek az első fokú ítélet ellen, mivel a nyomravezetői díj kifizetése előtt szakmai véleményt kértek az NNI-től, ami szerint a jutalom kizárólag a védett tanúnak járt.

Dezső Antaltól megtudtuk, fontolgatják a perindítást a móri nyomravezetői díj felének kifizetéséért is, mivel jogi abszurdnak tartják, hogy valaki azért ne kapja meg az őt megillető jutalmat, mert azt másnak korábban már jogtalanul kifizették.