Korábban egy internetes portál a Dél-alföldi Rendőr Szakszervezetre hivatkozva számolt be arról, hogy egy uniós ellenőrzés megállapította: a schengeni alapból a határőrségnek vásárolt terepjárókat a rendőrség nem ott használja, ahová azokat - az unióval aláírt szerződés szerint - rendszeresítették.

Sipos Gyula cáfolta, hogy bárki is elvonta volna a végrehajtástól az autókat, és ügyintézésre, "vakításra" használnák őket, mint azt valaki egy internetes fórumon állította. Az ORFK gazdasági főigazgatója - mint mondta, már nem először - leszögezte: a schengeni alapból az Európai Unió külső határainak védelmére vásárolt eszközöket nem lehet más célokra használni. Hazánk uniós csatlakozása óta többször is jártak Magyarországon brüsszeli ellenőrök, s eddig mindig mindent rendben találtak. Legutóbb azonban új ellenőrök érkeztek. Kétségtelen, ők már vitatták, hogy Magyarország szerződés szerint használta volna fel az úgynevezett schengeni alapból az unió külső határainak védelmére folyósított viszsza nem térítendő támogatást.

A nézeteltérés az unió ellenőrei és az ORFK között abban áll, hogy a szerződésszerűen használja-e a schengeni alapból vásárolt autókat a rendőrség, ha például száz kilométerre a határtól "mélységi ellenőrzést" végez? Amikor a schnegeni alapból támogatandó célokat Brüsszelben elfogadtatták, az akkor még önálló határőrség vezetői eredményesen érveltek amellett, hogy az unió külső határának védelméhez szükséges az úgynevezett mélységi ellenőrzés. Nem ritkán száz kilométerre a határtól, elhagyott tanyákon fognak el a közösség "belsejébe" tartó illegális bevándorlókat. Akkor Brüsszel elfogadta a magyar határellenőrzési koncepciót, amitől Sipos Gyula szerint a határőrség és a rendőrség integrációja után sem tértek el.

A rendőrség augusztusig részletes tájékoztatást ad az értetlenkedő brüsszeli ellenőrzőknek a szerintük nem a szerződésnek megfelelően felhasznált eszközök alkalmazásáról. Sipos azonban biztos abban, hogy szerződésszegés miatt egyetlen eurót sem kell majd visszafizetniük Brüsszelnek.