Mexikóváros, az azték birodalom egykori központja

A világ talán legszínesebb, kontrasztokban gazdag városába kalauzol el bennünket a Népszabadság Ezerarcú világ DVD-sorozatának legújabb epizódja, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál. Mexikóváros a több, mint 20 millió lakosával bolygónk egyik legnépesebb városa. Nem csoda, hogy a modern világ felhőkarcolóinak üzletemberei és a tacos standját tologató, napi megélhetési problémákkal küszködő szegények élnek itt egymás mellett.

A város, amelyet 1319-ben az aztékok alapítottak, egykor ősi rituálék színtere volt. Két évszázaddal később megérkeztek a spanyol hódítók, akik a tornyosuló piramisok helyett templomok sokaságát építették. Ennek ellenére a mexikói kultúra sokszínűsége a mai napig lüktet a város utcáin. Ebbe a kettőségbe nyerhetünk most bepillantást.

A barangolás a történelmi városközpontban indul, a főtérről, amelyet a világ egyik legnagyobb zászlaja leng körül. Láthatjuk, ahogy a Mexikóban gyártott, s jelképpé vált zöld bogárhátú taxik és divatsámánok járják körbe a szállodákkal és gyönyörű főtemplommal körülölelt El Zócalót. Amelynek a hivatalos neve Plaza de la Constitución, az Alkotmány tere. Egykor itt volt Moctezuma azték uralkodó birodalmi szertartásainak központja, majd 1821. február 24-én, a függetlenségi mozgalom győzelmekor e téren húzták fel először Mexikó lobogóját. Nem árt meghallgatni közben a tanácsokat, hogy mire érdemes odafigyelni a köztudottan rossz közbiztonságú Mexikóvárosban. Így már önfeledten lakmározhatunk a La Merced élelmiszerpiacon, ahol kisütött giliszta, szúnyoglárva és nopal kaktusz is kapható. Az idegenvezetővel ellátogatunk a Mexikóvárostól északkeletre, mintegy 40 kilométerre lévő, több mint 80 négyzetkilométernyi világhíres archeológiai lelőhelyhez, Teotihuacan városába, ahol a "holtak útja" mentén fekszik a csodálatos Nap és Hold piramis. Betekintést nyerhetünk a Mexikóváros történelmét egyedi módon ábrázoló antropológiai múzeumba és megtudhatjuk, hogyan nézett ki a város és miképpen zajlott az ember- és állatáldozat az aztékok idején.

A guadalupe-i szűz képmása tekint le ránk még a legeldugottabb kis bolt faláról is. Megnézhetjük, hogyan ünneplik évente több mint ötmillióan védőszentjüket. Részt vehetünk egy lucha librén, azaz maszkos pankráción, ami a helyiek egyik legkedveltebb szórakozása. Itt a harcosok valós fájdalmai keverednek a show-elemekkel.

A Mexikóvárostól nem messze, félúton Acapulco felé eső Taxco szűk és meredek utcácskáiba is bepillanthatunk. A hegyoldalban fekvő kis városban a spanyol hódítók aranyat kerestek, és temérdek ezüstöt találtak, napjainkban is érdemes vásárolni a mívesen megmunkált ezüsttárgyakból, ékszerekből.

Az Ezerarcú világ Mexikóvárost körbejáró filmjében "valósághűen" keveredik a misztikum, a szürrealizmus a város lakóinak szenvedélyességével. Mindenki kedves és nyitott. Latin-Amerika és a kultúra szerelmeseinek kihagyhatatlan úti cél.

Ketten a húszmillióból - gazdagság és szegénység együtt
Ketten a húszmillióból - gazdagság és szegénység együtt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.