Hajléktalan gyorshajtók?
Az Alkotmánybíróság (AB) a döntés kihirdetésének napjával megsemmisítette a közúti közlekedésről szóló törvény azon rendelkezését, mely szerint az üzemben tartónak az objektív felelősség alapján akkor is fizetnie kell, ha jogszerűen kimentette magát a felelősségre vonás alól, de a tényleges gyorshajtótól nem lehet behajtani a közigazgatási bírságot. Ugyancsak alkotmányellenesnek minősítette a taláros testület azt a gyakorlatot, hogy az autó üzemben tartója ellen automatikusan megindítják a közigazgatási eljárást, a határozat kézbesítését követő nyolc munkanapot adva neki arra, hogy igazolja: nem ő vezette a kérdéses időben a járművét, és megnevezze, hogy ki szabálytalankodott.
Mivel a fenti két rendelkezést az AB a kihirdetés napjával semmisítette meg, a rendőrség már nem indítja meg automatikusan az üzemben tartó ellen a közigazgatási eljárást - mondta a Népszabadság érdeklődésére Faragó Ákos, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Hozzátette: az AB-döntés alapján egyelőre az állam kockázata, ha nem tudja behajtani a bírságot attól, aki a szabálysértés idején az autót ténylegesen vezette.
Az eljárás megindításától számított öt napon belül az üzemben tartók már értesítést kapnak, ha autójukról az objektív felelősségi körbe tartozó szabálysértést bizonyító felvételek készültek. A hatóság által előírt időn belül az autós elküldheti az előírt okiratokat, amelyek igazolják, hogy a kérdéses időben nem ő vezette az autót. Ekkor nem ellene, hanem a tényleges szabálysértő ellen indítják meg az eljárást.
A kimenekítés módja: meg kell neveznie, hogy ki használta a szabálysértés idején az autót, és annak, aki használta, el kell ismernie a felelősségét. Fennáll azonban a veszélye annak, hogy az értesítés kézhezvételét követően az autósok egy része esetleg egy hajléktalannal kötött fiktív kölcsönszerződéssel (és persze a kölcsönvevő "beismerő vallomásával") igazolja majd, hogy nem ő vezetett.
Faragó Ákos nem vitatja, hogy ez a veszély fennáll. Elmondta, hogy az objektív felelősség elvének alkalmazásával összefüggésben az Alkotmánybíróság által megállapított hiányosságok őszi pótlásáig a szaktárca megoldást keres erre a problémára is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy valótlan tartalmú magánokirat akár büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet.
Az AB arra kötelezte a jogalkotót, hogy az év végéig pontosabban határozza meg az objektív felelősség alóli mentesülés módját és eseteit, valamint a szabálysértési és a közigazgatási eljárás egymáshoz való viszonyát. Jelenleg ugyanis, ha egy gyorshajtót megállít a rendőr, a szabálysértési eljárással egyidejűleg megindul ellene a közigazgatási eljárás is, míg ha egy automata traffipax méri be és fotózza le, akkor csak a közigazgatási eljárás.
