Inkubátorból nevelőszülőkhöz
Márciusban Kiskunhalas egyik lakótelepének kukájában bukkantak rá egy újszülött tetemére, május elején egy dunakeszi családi ház hűtőszekrényében találtak egy pár órás újszülött holttestére, néhány hete pedig Balkányban vált majdnem áldozattá egy eltitkolt terhesség után világra hozott csecsemő. Három eset csak az elmúlt hetek tragédiáiból, amelyek figyelmeztették a szakembereket, hogy valamit lépniük kell.
Dr. Nobilis András, a II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika koraszülött intenzív osztályának vezetője azt mondja, nem lehet bizonyítani, hogy ha még ma is van kihelyezett inkubátor, elkerülhetők lettek volna ezek a csecsemőgyilkosságok. Az azonban tény: a Schöpf-Merei Gyermek- és Anyavédelmi Központban egészen az intézmény 2007-es bezárásáig a kapu előtt lévő inkubátorba évente öt-hat gyermeket tettek krízisben lévő anyukák. És több mint 150 olyan kismama feküdt be a kórházba egy évben, akinek döntő többsége a végén hazavitte magával újszülöttjét.
A fővárosban szombattól újra segítséget kaphatnak a kismamák, a II-es női klinika oldalbejáratánál, viszonylag intim helyre tették ki az életmentő "melegítőt". Az adjunktus szerint az elhelyezés jogi háttere is tiszta ma már, a babák egy héten belül bekerülnek az otthonba, onnan nevelőszülőkhöz, és fél év alatt véglegesítik az örökbeadást.
A klinika nemcsak az elhagyott, de a nagyon is "vágyott" csecsemők biztonságáért is kampányol. A ma már népbetegségnek számító koraszülések megelőzéséért, illetve az idő előtt született babák megfelelő ellátásáért. Nobilis doktor szerint lesújtó a kép. - Évek óta nem tudjuk nyolc-tíz százalék alá szorítani a koraszülések arányát. Márpedig az unió többi országában feleennyi a koraszülött. A valószínűleg genetikai okok mellett a szociális körülmények és az életmód az, ami befolyásolja a baba jövetelét. Nagyobb eséllyel nem tudják megfelelő ideig kihordani terhességüket a rossz körülmények között élő, egészségtelen életmódot folytató kismamák. Ezt mindenki tudja, kevésbé közismert, hogy három-négyszeres a koraszülés kockázata az úgynevezett "menedzserkismamáknál" (azoknál, akik sokáig húzzák a gyermekvállalást, és nagy stresszben élnek). Ha valaki rossz fogakkal vállalja a babát, vagy a várandósság alatt rosszul választja meg étrendjét, túl sok szénhidrátot fogyaszt, szintén rontja a kilenc hónapos várandósság esélyét - sorolja a gondokat Nobilis András, aki a klinikán szervezett program egyik fő szervezője.
A koraszülések jelentős része megelőzhető volna. A szakember szerint ma egyébként nemcsak a társadalmi gondok nehezítik a helyzetet, de a kórházi rendszer átalakítása is rontott a gyerekek életkilátásain. Ma a koraszülöttek 30 százaléka nem ott jön a világra, ahol megfelelő ellátást kaphatna, így a koraszülöttek intenzív ellátásához szállítani kell őket. Ez azonban jelentősen növeli a szövődmények, leginkább idegrendszeri károsodások előfordulását. Az egyetem I. számú klinikája az idén 400-500 koraszülöttel többet vett föl, mint korábban, ők más intézményekből kerültek a sürgősségi ellátásra.
Kevesebb, mint 2500 gramm, kevesebb mint 37 hét, vagyis kisebb esély az életre. Az ilyen gyerekek hátránnyal indulnak, nagyobb az esélyük a hallás- és látáskárosodásra, a cukorbetegségre vagy az idegrendszeri és vérnyomásproblémák kialakulására, mint társaiknak.
Magyarországon évente mintegy hatezer gyermek kerül a koraszülött intenzív osztályokra. E gyermekek 10-12 százaléka (évi 600-700 kisbaba) károsodik komolyan, 20-25 százalékuknál (1200-1500 gyermeknél) pedig finom idegrendszeri sérülések mutathatók ki, amelyek magatartási problémák, tanulási zavarok, hiperaktivitás formájában jelentkezhetnek később.
