Mit tehetünk, ha már terhesnek érezzük a közösködést?
A közös tulajdont a tulajdonostársak legegyszerűbben egymás közötti szerződéssel szüntethetik meg. Ekkor sor kerülhet az ingatlan megosztására, vagy az egyik tulajdonostárs kivásárolja a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát, vagy akár úgy is dönthetnek, hogy közösen értékesítik az ingatlant, és a kapott vételárat osztják szét.
A fenti megoldás elég egyszerűnek tűnik, de mit tehetünk, ha a felek nem tudnak megegyezni?
Abban az esetben, ha a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni a közös tulajdon megszüntetésében vagy annak módjában, bármelyik tulajdonostárs bírósághoz fordulhat és kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Ekkor az öszszes tulajdonostársnak perben kell állnia, vagyis itt már mindenki érintett lesz.
A bíróság elsősorban mindig a természetbeni megosztás lehetőségét fogja vizsgálni, vagyis azt az esetet, amikor az ingatlant felosztják a tulajdonostársak között, az egyes részek külön ingatlanként külön tulajdonba kerülnek. Ez persze csak akkor kerülhet szóba, ha az ingatlan megosztható. Például egy egyszobás lakás biztosan nem osztható meg. Telek esetén maga a megoszthatóság függ az adott területen érvényben lévő minimálisan kialakítható teleknagyságtól, építési előírásoktól is.
Olyan is előfordulhat, hogy a bíróság az egész ingatlant az egyik tulajdonostárs tulajdonába adja, természetesen megfelelő ellenérték fejében. Ezt az esetet nevezzük magához váltásnak: a tulajdonostárs magához váltja az ingatlant, mintegy kivásárolja belőle a többi tulajdonostársat. A bíróság vizsgálja ilyen esetben a teljesítőképességet is, vagyis azt, hogy a többieket kifizető fél valóban tud-e teljesíteni, ki tudja-e fizetni a többi tulajdonost.
Ha a fenti két mód egyikén sem szüntethető meg a közös tulajdon, illetve ha a természetbeni megosztás az ingatlan jelentős értékcsökkenéséhez vezetne, vagy gátolná annak rendeltetésszerű használatát, az ingatlant értékesíteni kell. Ilyenkor a befolyt vételárat arányosan szét kell osztani a tulajdonostársak között. Az értékesítés ilyen esetben árverés útján történik.
A bíróság a fenti lehetőségek közül a felek érdekeinek figyelembevételével a legoptimálisabb megoldást fogja kiválasztani, azonban nem választhatja azt a megszüntetési módot, amely ellen mindegyik fél tiltakozik, hiszen az senkinek sem lenne jó.
Amennyiben az ingatlan, az építési szabályok ezt lehetővé teszik, megoldás lehet a közös tulajdon társasháztulajdonná történő alakítása is, amelynek következtében az egyes lakások külön tulajdonba kerülnek, míg például a kert, lépcsőház közös tulajdon marad. Ha ilyen irányú kérelem van bármelyik tulajdonostárs részéről, akkor a bíróság ezt a módot mindenképpen megvizsgálja, figyelembe veszi, kérelem nélkül azonban nincs lehetősége a vitát így eldönteni.
Mielőtt bírósághoz fordulnánk, érdemes megfontolni, hogy egy szakember, mediátor segítségével a felek maguk próbálják megoldani a kialakult helyzetet. Bár végső esetben a bíróság is eldöntheti a kérdést, de a leggyorsabb út, ha az érintettek maguk hozzák meg közös döntésüket úgy, hogy az ésszerű, mindenki érdekeit szem előtt tartó legyen.?
A hónap kérdése
Mi is pontosan a széljegy?
A tulajdoni lap első részén az ingatlan adatait megelőzően rögzítik az úgynevezett széljegyzéseket. Az ingatlannal kapcsolatos beadványok a benyújtás, azaz az érkeztetés napján vagy az azt követő napon széljegy formájában a tulajdoni lap elején feljegyzésre kerülnek. Ezek a széljegyzések azt tanúsítják, hogy az ingatlannal kapcsolatban kérelmet terjesztettek elő valamely jog vagy tény ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése vagy törlése iránt. A földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad vagy elutasítja, ez csak azt jelzi, hogy ilyen tartalmú kérelmet nyújtottak be a földhivatalhoz. A széljegy arról tájékoztat tehát, hogy az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is.
A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás bejegyzésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törlik.
