A programban azok a 23 évesnél idősebb, legalább öt éve függő heroinfogyasztók vehetnek részt, akik legalább kétszer sikertelenül próbálkoztak a leszokással. Miután a heroinfüggők jelentős részénél sem a leszokás, sem a hosszú távú metadonkezelés nem vezetett tartós javuláshoz, az érintettek újra és újra visszaesnek, visszatérnek az illegális heroinhoz. Ennek a gyakorlatnak kívántak véget vetni a szakemberek.

Németországban 2000 és 2006 között hét nagyvárosban folytak "orvosi heroinfenntartó kísérletek". A program legfőbb célja - a leszokni akaró fogyasztók visszaesésének megelőzése és a nem fertőtlenített közös tű használatával járó egészségügyi kockázatok mérséklése mellett - az úgynevezett beszerzési bűnözés csökkentése. A kísérlet hatásvizsgálata szerint a heroinfenntartó program kiragadta a kliensek jelentős részét az illegális piac és az ezzel együtt járó életmód fogságából, lehetővé téve, hogy ne bűnözésből, hanem legális munkavégzésből tartsák fenn magukat.

Németországban ennek ellenére a politikai erők vegyes érzelmekkel fogadták a program kiterjesztésének gondolatát, s az arról szóló döntést. A szakemberek még abban sem tudtak egyetértésre jutni, hogy vajon hány fogyasztót érinthet a program? Egyes becslések 80 ezerre, mások két-háromezerre teszik a programba bevonható heroinisták számát.

Mindez nem jelenti azt, hogy a rászorulónak ítélt heroinfogyasztók orvosi receptre vásárolhatnak ezután kábítószert maguknak. Csupán azt, hogy ők speciális intézetben, orvosilag kontrollált körülmények között szerezhessék és adhassák be maguknak a napi heroinadagjukat.

A Bundestag döntése értelmében immár Németország egész területén alkalmazható az eljárás, de ezzel nem zárultak le a programot kísérő szakmai-politikai viták. A konzervatívok attól tartanak, hogy a programba kerülők már nem akarnak leszokni a drogról. A pártolók szerint viszont az érintettek többsége egyszerűen nem maradna életben az orvosi heroinfenntartó program nélkül.