A forróságban minden csepp számíthat
Klímánkon szabadban megélő, sekélyen gyökeresedő növénynek többsége csak ideig, óráig képes túlélni a forró napokat. De egy jó karban lévő gyep, még, ha teljesen sárga is lett, néhány alapos öntözés vagy kiadós zápor után képes újra zölden életet mutatni.
A forróságra fel lehet készülni. Aki még nem telepített gyepet, viszont tudja, hogy nyáron a füve sokáig magára maradhat, jó, ha eleve szárazságtűrő keveréket választ. Nedvességtartó trükk az is, hogy a nyári vágás maradéka vagy annak legalább egy része a gyepen marad. Ez mulcsként óvja a kiszáradástól a talajban lévő nedvességet, de a hajnali harmatot is összeszedi és ezzel a délelőtti órákban némi párát ad a növényeknek. A cserjék alja, a virágágyás is betakarható a lekaszált fűvel, de lehet másféle mulcsokat is használni. Ez a gazt is elfojtja, miközben a nedvességet is megtartja.
Egyszerűbb a helyzet, ha megoldható a rendszeres öntözés. A legdrágább, de legjobb szolgáltatást a telepített automatikus berendezés biztosítja. Egy, négyszáz négyzetméteres, sokféle növénnyel telepített kert felszerelése - ha szakember végzi a munkát - több százezer forint is lehet. Egy ügyesebb kertész maga is képes sokkal olcsóbban telepíteni az öntözőberendezést. Érdemes vidéki, kisvárosi gazdaboltot felkeresni az alkatrészek megvásárlásakor, bővebb és olcsóbb lehet a választék, hozzáértő eladók segítenek összeválogatni az alkatrészeket. A nagyvárosok barkácsáruházaiban sokszor csak magára számíthat a vevő, és az gyakran kevés. Ahol az öntözéshez az egyetlen megoldás a vezetékes víz, ott rögtön a takarékos - csepegtető vagy mikro-vízkijuttatást lehetővé tevő - módszert kell választani. Ilyen öntözőrendszerek is vannak. Egyébként az ésszerű öntözés nem fogyaszt sok vizet. A növények számára a legkedvezőbb lenne a kora hajnali öntözés, utána következik a kora esti időpont.
Ahol lehetőség van a saját kútból, ciszternából való öntözésre, ott élni kell vele. A kutas öntözés, túl azon, hogy egy szivattyút is kell vásárolni, némi adminisztrációt is igényel, mert a családi ház kertjének öntözési szándékát az önkormányzat jegyzőjének be kell jelenteni. A talajvizet a felhasználás előtt nem árt megvizsgáltatni, mert ki tudja, miféle anyagokat tartalmaz.
A cserepes, edényes növények már nagyobb bajban vannak, ugyanis zárt életterük miatt teljesen gazdájukra kell hagyatkozniuk.
A képzett növénybarát pontosan tisztában van öntözési lehetőségeivel. Számba kell venni a hosszabb, rövidebb távolléteket, az esetleges alkalmi öntöző tehetségét, szorgalmát. Ezek ismertében kell, szerencsére tág lehetőségek közül összeválogatni a növényeket. Nem mindegy, hogy milyen anyagból készült és a mekkora edényt választanak, ahogy az sem, hogy ezeket milyen földdel tömik meg. Vannak egészen különleges tulajdonságú földkeverékek ezek egyebek mellett felláptőzeget, kókuszrostot, vulkanikus kőzetet ezek kívül szabályozott tápanyagleadású műtrágyát is tartalmaznak. Megdöbbentő menynyiségű vizet képesek felvenni, s ezt később a növények számára átadni.
Különböző fondorlatokkal lehet pótvízhez juttatni az edényes növényeket. Vannak olyan segédeszközök, amelyek vastagabb falú műanyag edényekből csöpögtetik a vizet. Más elmés szerkezet egy vákuumos agyagkúp és vékony vezeték segítségével porciózza a nedvességet. Léteznek balkonra és ablakpárkányra telepíthető csepegtető-öntöző rendszerek, van olyan, amelyik gyorsan összeszerelhető csomagban kapható. Ehhez kiegészítők is vásárolhatóak, 12-15 ezer forint, egyszeri beruházásból 40-50 növény egyidejű, pontos és nem időt rabló öntözése megvalósítható vele. Egyetlen követelmény, hogy vezetékesvíz-kapcsolatra van szükség.
A jövő héten a zsúfolt kertek levegőztetéséről írunk.
Kiszáradás és túlöntözés
Ha szembesülnek a bajjal, akkor előbb higgadtan fel kell állítani a diagnózist, s csak utána cselekedni. Egy-egy hosszabb távollét után, még ha késő este térnek haza, akkor is érdemes azonnal hozzákezdeni a növényrevízióhoz, mert amelyik életben marad, az reggelre már jelzi szándékát. Az alapos és rendszeres locsolás mellett is kókadhatnak a cserepesek. Ilyenkor nem a vízhiánytól, hanem épp a túlöntözéstől szenvednek. A gyökérzet, ha állandóan nedvességgel telített a föld, nem kap levegőt, és fuldoklik a növény. A túlöntözésre utal az is, ha a növény lombrendszerének belsejében egyes levelek - függetlenül helyüktől - elszáradnak. (A kevés víz levéljele, ha a levelek szélük felől befelé száradnak.). Ha a túlöntözés gyanúja felmerül, érdemes a növényt átvizsgálni. Enyhe vízhiány esetén a növény lankadt levélzetével, szárrendszerével jelzi a szomjúságot. Ha még zöld, és próba alkalmával a levélnyelek nem pattannak le, akkor egy alapos zuhany segít. A kerti és balkonnövényeket esőztető fokozatra állított locsolóval kell először felfrissíteni. Ilyenkor nem ajánlott a bőséges, pláne hideg vizes nyakon öntés. A zuhany után néhány órával már alaposan meg lehet öntözni a cserepes vagy a szabadban álló növényt. A kiszáradás következő fokozata, amikor a levelek egy része vagy egyes hajtások elpusztulnak. A laikus növénybarát mindig bízik abban, hogy a száradás helyrehozható. Sajnos ez néha nincs így. Ebben az esetben is végig kell játszani a zuhany és alapos öntözés fokozatokat. Szélsőséges esetben előfordul a teljes kiszáradás. Az érzékenyebb, vízzel telt szárú szobanövényeknél, ha a segítség későn érkezik, már nincs menekvés. Soha nem árt próbálkozni, mert a szárban, gyökérnyakban lévő alvó vagy rejtett rügyekben még szunnyadhat annyi életerő, hogy kihajthatnak.
