Sokak számára a panel jelentheti a kiutat, a lakásprobléma megoldását. Bár sok helyütt az egyforma dobozépületek, típuslakások és a telepek környéke is hagy némi kívánnivalót maga után, a felújítások ösztönzésével, parkosítással lehetne és kellene is javítani a helyzeten. Berlinben például rafinált és olcsónak mondható megoldások alkalmazásával - élénk színű festéssel, az erkélyszerkezet egyszerű megváltoztatásával - próbálják feldobni az unalmas kockaházakat is. Mindenesetre hazánkban még szép hosszú jövője van a paneloknak, s egyelőre szükség is van rájuk. Annál is inkább, mert kb. 780 ezer panellakás van az országban, ezekben él a lakosság mintegy egyötöde. Sokan azonban gyorsan megszabadulnának tőlük. Az esztétikai és általános közérzeti problémákon túl inkább az a baj ezekkel a lakásokkal, hogy túlságosan borsos árat kell fizetni a távfűtésért, s ugyan beindult már a panelok felújítására, külső hőszigetelésére, nyílászárók cseréjére és a fűtés korszerűsítésére életre hívott program, ám ez eddig vajmi kevés épületet érintett. A szakértők szerint a kisebb pénzűek számára ennek ellenére még ígéretes a panelpiac. A 30-50 négyzetméteres lakások viszonylag szerény összegért elérhetők. Igaz, meglehetősen széles skálán mozognak az árak.

BUDAPEST

- A fővárosban legolcsóbban Újpesten és Józsefvárosban lehet panellakáshoz jutni, 150 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért, míg a harmadik kerületi Pók utcai és a gazdagréti lakótelepen már 250 ezer forint körüli az átlagár - mondja Murányi Ákos, a Duna House Holding vezető elemzője. - Nyilván nem csak azért, mert innen jobb a kilátás. Sokat számít például, hogy a Pók utca környékén szinte csak négyemeletes épületek vannak, egy-egy épületben viszonylag kevés lakás található. A Gazdagrét azért is kelendő, mert ez a legújabb fővárosi lakótelep, a nyolcvanas években már gondosabban tervezték és kivitelezték a házakat. S úgy általában, a jó közlekedési lehetőségekkel bíró - metróvonal, gyorsbusz, HÉV - budapesti lakótelepi otthonok még sokakat érdekelnek. A sokszor negatív példaként emlegetett Havanna esetében például sokat lendített a keresleten, hogy térfigyelő kamerákat szereltek fel, s ezáltal javult a közbiztonság. Az utóbbi években pedig egy olyan, eddig nem létező fogalommal is megismerkedhetett az ingatlanpiac, mint a luxuspanel. Néhány, műgonddal felújított lakásról nehéz elképzelni, hogy a sarokkád, az áttört, áthelyezett falak, boltíves átjárók panelban vannak. A felújított lakásokért természetesen többet lehet kérni, azonban a felújítás teljes költségét aligha lehet érvényesíteni. Erre tehát eladás előtt kár nagyobb összegeket elpazarolni, bár a nagyon rossz állapotú otthonokat azért érdemes rendbe tenni, ellenkező esetben komolyabb árengedményeket kell adni.

VIDÉK

Széles skálán mozognak a panelárak, sőt már egyes területek között is nagy különbségek vannak, hiszen az ország keleti felének nagyvárosaiban jóval olcsóbban, a nyugatiban drágábban lehet vásárolni. - Egy 35 négyzetméteres panel körülbelül hat-, a 70 négyzetméteres pedig már tizenkétmilliót ér nálunk - mondja Molnár Tamás, a Debreceni Hatvan utcai Otthon Centrum irodavezetője. - A bedőlt hitelesek egyre többször kénytelenek ár alatt értékesíteni lakásukat. Mocorog a piac, de pezsgésről aligha beszélhetünk ezen a fronton. Ughy Virág, a győri Panoráma ingatlaniroda munkatársa is csak mérsékelt érdeklődésről és meglehetősen nagy ármozgásról számolhatott be.

Le Corbusier funkcionalista álma

A panelház ötlete Charles-Edouard Jeannere, vagy ahogy a világ megismerte, Le Corbusier nevéhez fűződik. Később ezt vette át a szovjet építőipar, s így jutottak el a panelházak a második világháború után leigázott kelet-közép-európai országokba. Az előre gyártott vasbeton elemekből olcsón és gyorsan tudták összedobni a paneltömböket, a keleti blokk államaiban - és sok más helyen a világban - így próbálták enyhíteni a városok népességnövekedésével párhuzamosan fellépő lakáshiányt. Magyarországon az első nagyipari technológiával készült lakótelep Dunaújvárosban épült 1959-ben, később több százezer ilyen lakás felépítését irányozták elő a tervgazdaságban. 1965-ben készült el az első "házgyár", melyet továbbiak követtek, így a házgyári kapacitás évi harmincötezer lakásra duzzadt. Budapest első nagy lakótelepe, a Kelenföldi, a hatvanas évek második felében készült el. A főváros közel nyolcszázezres lakásállományából mintegy kétszázezer a panel.

A francia mester, a XX. század egyik legnagyobb hatású építőművésze a húszas években találta ki ezt az építészeti formát a funkcionalizmus és a puritanizmus jegyében.

Az utóbbi években egy eddig nem létez fogalommal is megismerkedhetett az ingatlanpiac, ez a luxuspanel. Sok helyütt nehéz elképzelni, hogy a sarokkád, az áttört, áthelyezett falak, boltíves átjárók panelban vannak. A felújított lakásokért természetesen többet lehet kérni, azonban a felújítás teljes költségét aligha lehet érvényesíteni.