Az új, téglaépítésű lakások 72, a felújított téglaépítésű lakások 68, a panellakások 57, az új építésű családi és ikerházak 53, a felújított családi és ikerházaknak pedig 52 százaléka nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre felhasznált energiát - derül ki az Energia Klub és a Knauf Insulation Kft. felméréséből. A kutatásból kiderült: az otthonaikat szigetelni tervezők 63 százaléka homlokzat, 43 százaléka tető, 19 százaléka padló utólagos szigetelésével, 14 százaléka pedig a nyílászárók cseréjével csökkentené a rezsijét.

Az otthonok energiahatékonysági fejlesztése során az ingatlantulajdonosok elsősorban a szigetelőanyag minőségét (81 százalék) és árát (55) tartják szem előtt, de egyre többen (48) vannak azok, akik környezet-, illetve természetbarát szigetelőanyagot választanak. Az elmúlt 3 évben az otthonaikat szigetelő ingatlantulajdonosok 70 százaléka a homlokzatot, 48 százaléka a padlást és a tetőszerkezetet, további 24 százalékuk pedig a padlót szigetelte.

A megkérdezettek 49 százalékának otthona 1980 előtt, 31 százalékának ingatlana pedig 1980 és 1995 között, azaz jellemzően hagyományos technológiával épült, ezért nem vagy csak részben szigetelt. Ezen házak átlagos energiaigénye évente négyzetméterenként 180-250 kWóra, amely korszerű szigeteléssel kétharmadára lenne csökkenthető, ezzel pedig évente akár 60-70 százalékos energiamegtakarítást érhetnének el az ingatlantulajdonosok.

Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója szerint a szigetelés átlagosan 25 százalékos megtérülést eredményez. Ez azt jelenti, hogy a szigetelés ára 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon (30 év alatt) pedig minden befektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz a tulajdonosoknak.

- Az ingatlanok szigetelésének nemcsak a családok megtakarításai, de a klímavédelem szempontjából is kiemelt jelentősége van - mondja Király Zsuzsanna, az Energia Klub Lakcímke kampányának projektvezetője. Az Európai Unió tavaly márciusi döntése szerint az energiahatékonyság lényeges szerepet játszik az EU klíma- és energiapolitikájában. 2020-ig például az EU összes energiafelhasználását 20 százalékkal kell csökkenteni. Erre kiváló eszköz a házak hőszigetelése.

Az energiahatékonyság gazdasági ösztönzőjeként már több EU-tagállam is adókedvezmények bevezetése mellett döntött. Litvánia például a felére csökkentette az adót a lakóépületek felújításával, szigetelésével kapcsolatos szolgáltatások esetén. Hollandiában az energiahatékony berendezések és környezetbarát energia vásárlásakor, illetve előállításakor, Olaszországban pedig az energiahatékony háztartási gépek vásárlásakor jár adókedvezmény.