A kerti gépekből vannak amatőr és profi berendezések. Utóbbiakat már az árukról is könnyű felismerni, sokkal drágábbak. A profizmust jelöli a szín is. Míg a hobbigépek általában harsányan színesek, addig a profi vásárlókat inkább a belbecs érdekli, mint a díszes küllem. Ezek gépek általában vaskosabbak, nehezebbek, és minden alkatrészük cserélhető, javítható. Ettől függetlenül csak a kövérebb pénztárcájúaknak ajánlható, hogy ilyennel szerelkezzenek fel, ha elvégzendő munka egyébként nem indokolná ezt. A gépvásárlásban sincsenek csodák: a nagyon olcsó gépek hamar tönkremennek, gyakrabban kell javítani ezeket, így komolyabb használatnál rövid idő alatt "behozzák" a drágább gépek árhátrányát. A gépeit gyakran használó hobbikertész a saját tapasztalatán megtanulja, hogy nem érdemes a legolcsóbbat venni, előbb-utóbb felszereli magát komolyabb, megbízhatóbb készülékekkel. A férfiembernél hamar kialakulhat a "gépsovinizmus", ha a pénztárcája engedi, megveszi a legmenőbb, legújabb modelekkel, akkor is, ha annyira jókra valójában nincs szüksége. Ha valaki csak annyit akar költeni, amennyit a használat indokol, akkor többnyire elég a megbízható középkategória.

Nem szabad a megfeledkezni a védőfelszerelésekről sem. A gyorsan forgó, nyiszáló készülékek sebesen repíthetik az útjukba kerülő tárgyakat. Bármilyen kicsik is ezek, nagyot üthetnek. Fontos lehet a sapka, szem-, arc- és lábszárvédő, esetleg egy vastagabb nadrág, zárt, erős cipő és a kesztyű. Utóbbiból másfélére van szükség a permetezéshez, fűnyíráshoz és a favágáshoz is.