A Francia-középhegység északi szegélyén emelkedik a Mont Beuvray nevű hegy, amelyen az ókori Bibracte maradványai találhatók. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészeti kutatócsoportja Szabó Miklós akadémikus vezetésével 1988-ban kezdett itt ásni. Kiindulópontjuk az 1987-ben felfedezett nagy, hajó formájú medence volt. 1995-től a közelben folytatták a magyarok az ásatásokat. Hamarosan körvonalazódott egy háztömb, melynek felső teraszán nagyméretű, római típusú lakóház, azaz domus körvonalai bontakoztak ki. A domus alatt 2000-ben elkezdett mélyásatások váratlan szenzációval szolgáltak - tájékoztatta lapunkat Szabó Miklós professzor. Az egyik délnyugati helyiségben, a terrazzopadló alól ugyanis oszlopcsarnok maradványai kerültek elő.

A következő évek ásatásai alapján 24 méter hosszú és 13 méter széles, eredetileg fedett csarnokot sikerült rekonstruálni, amelynek belsejében a hosszú oldalak mentén 8-8, a rövidekén 4-4 oszlop állott, míg kívül - északon, délen és nyugaton - további helyiségek csatlakoztak hozzá. Keleten viszont kétlépcsős lábazatot fedeztek fel. Hamarosan kiderült, hogy az oszlopcsarnokos épülettől keletre 21,4x21,5 méteres beépítetlen terület volt.

A főépület alaprajza bazilikatípusnak felelt meg, míg a keleti oldalán nyíló tér nem lehetett más, mint a fórum. Vagyis az ásatások eredményeként egy római városközpont került napvilágra. Az épületet Kr. e. 50 körül emelték.

A bazilika, mint a fórumhoz tartozó középület, Rómában Kr. e. 184-ben jelent meg. Az Itáliában gyorsan terjedő épülettípus funkciója elsősorban a kereskedelmi és pénzügyi tevékenységhez kapcsolódott, majd később a bíráskodás színtere is lett. Jogos tehát a kérdés, mit keres a tipikusan római középület és köztér Közép-Galliában?

A Mont Beuvray-i lelet különös jelentőségét tükrözi az a tény, hogy a Római Birodalom nyugati provinciáiban Augustus koránál korábbi bazilika rajta kívül jelenleg nem ismert. A bazilika és a fórum tehát régészeti szenzáció.

Szabó Miklós professzor lapunknak elmondta, a terület egy óriási nemzetközi ásatás. Németek, olaszok, franciák, britek és svájciak dolgoznak ott a magyarok mellett. - Hatalmas szerencsénk volt - értékelte az elmúlt húsz évet a kutató.