A kutatás középpontjában a caspase-12 gén állt, melyről bebizonyították, hogy gyulladáscsökkentő képességével növeli a fertőzés veszélyét. Az enzimmel beinjekciózott hím egerek megbetegedtek, a nőiek azonban nem. A lapokban idézett kutató, Maya Saleh elmondta: a tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nők erősebb gyulladásos választ tudnak adni, azaz természetes védekezésre képesek. Már korábban kimutatták, hogy utóbbiak könnyebben áldozatul esnek a baktériumoknak, vírusoknak, gombáknak és férgeknek. A felismerés egyik következménye lehet, hogy ösztrogéntartalmú hatóanyaggal fel lehetne turbózni a férfiak ellenálló képességét. Kérdés, hogy lehet kiküszöbölni annak nem feltétlenül kívánatos mellékhatásait?

Felmérések adatai szerint a férfiak 30, míg a nőknek csak 22 százaléka vesz ki betegszabadságot megfázás vagy influenza esetén. Mindeddig úgy tűnt, a jelenség eredetét a fejükben kell keresni. Lehetséges, hogy mostantól fogva a feleségek enyhe megvetésével sújtott ún. férfiinfluenza tudományos alapokon nyugszik?

Persze az immunrendszer erősségén túl a járványokkal szemben a védőoltások jelenthetik az igazi védelmet. 1918-19-ben az influenza A vírusa világméretű járványt okozott, a "spanyolnáthának" 50 millió áldozata volt. A vírust 1933-ban izolálták, 1940-ben tenyésztették ki. A vakcinát 1943-ban alkalmazták először az Egyesült Államok hadseregében. 1950-ben kezdték az oltóanyagot a civil lakosság számára gyártani. Az egyik altípus, az "ázsiai influenza" 1957-ben jelent meg, a "hongkongi vírust" 1968-ban izolálták, az első sertésinfluenza megbetegedéseket 1976-ban észlelték.