Nem teljesen szakított korábbi gyakorlatával a Nemzetgazadsági Minisztérium (NGM). Az államháztartás augusztusi helyzetéről kiadott részletes tájékoztató már a megszokott rendben ismerteti a számokat. Ez csak azért meglepetés, mert a hónap elején közölt, az alapvető számokról szóló gyorstájékoztató furcsára sikeredett. A korábbi szokásokkal ellentétben elmaradtak a táblázatok, részletes adatok, viszont volt videó és közlemény, amelyben megerősítették, hogy a hiány 3 százalék alatt lesz. 

Ha nem lett volna mindezek mellé írva (némileg burkoltan persze), hogy a központi alrendszerek hiánya meghaladta az egész évre tervezett szintet augusztus végén, kevéssé lett volna érthető az újfajta kommunikáció. Más kérdés, hogy a részinformációk közlésének hiányában a korábbiaknál is kevésbé lehetett megítélni, a kabinetnek igaza van-e, amikor az uniós kritérium alatt tartható deficitről beszél, vagy csak a kötelező kincstári optimizmust tartalmazza-e a szokatlan közlemény.

Ez már csak azért is érdekesnek tűnt, mert az éves terv a GDP 2,7 százalékát kitevő hiányról szólt. A szaktárca viszont nem mondta azt, hogy ezt kívánják tartani. Akkor és azóta is csak a küszöbértéket el nem érő deficitről volt szó. Az apró módosítás 50-60 milliárd forinttal nagyobb hiányt feltételez az eredetileg tervezettnél. Ezzel kapcsolatban zavart csak az jelent, hogy épp most van az Országgyűlés előtt az idei büdzsé hetedik módosítása, amiben szó sem esik a hiány ilyen értelmű növeléséről. (Más értelemben emelkedik a deficit, ám az a hivatalos indoklás szerint olyan tételek eredménye - az MVM és a Takarékbank összesen 171 milliárdos tőkeemeléséről van szó –, amelyek az uniós elszámolású deficitet nem érintik).

Márpedig erre – mint az a részletes számokból most is kiderült – bőven van esély. Az NGM persze most is azt hansgúlyozta, hogy minden az előzetes terveknek megfelelően alakult, szerintük az augusztusi 110 milliárdos hiány megfelel a korábban általuk vártnak. Ismét kiemelik, hogy a GDP 3 százaléka alatt tartható a hiány, persze szerintük "a decemberi hónapra várt igen jelentős többlettel együtt". A bizakodó mondatokat azonban nehéz alátámasztani a számokkal, és erre nincs is igazán jelentős kísérlet. A tájékoztató tele van az elmúlt hónapokból ismert szövegekkel: az áfa nem azért hiányzik, mert rosszul becsülték a bevételt, túl magas inflációt terveztek, hanem mert a kiutalási idők máshogy alakulnak. Önmagában ezzel azonban nehéz magyarázni azt a mintegy 200 milliárd forintot, ami az áfa-bevételeknél hiányzik a tervhez képest az első nyolc hónapban.

Más kérdés, hogy a bevételeknél nincs is akkor gond, mert a bérnövekedés nagyobb lehetett a vártnál. Mindenesetre az áfa kiesését pótolja a fizetésekhez kapcsolt bevételek (szja és járulékok) vártnál gyorsabb növekedése. Nagyobb gond a kiadásoknál látszik: itt egy picit - szintén úgy 200 milliárd forinttal - nagyobb a költés az időarányosnál, amit a tárca végig az önkormányzatoktól átvett feladatokkal magyaráz.