Augusztusban 110 milliárd forint volt a központi alrendszerek hiánya, így a nyolcadik hónap végén elérte a 960 milliárd forintot a deficit. Az egész éves terv 880 milliárd forint, vagyis jelenleg majdnem 10 százalékkal haladja meg a hiány a korábban tervezett szintet. A kormánynak most jön igazán jól, hogy "idejekorán" - vagyis épp szombaton - nyújtotta be a költségvetés hetedik módosítását, amelyben ismét felfelé korrigálták a hiánycélt: ha elfogadják a javaslatot, 1050 milliárd lesz az év végére várt deficit. Igaz, a növekedés tartalmaz 171 milliárd forint olyan kiadást (a Takarékbank és az MVM tőkeemelését), amelyre még nem került sor, vagyis valójában, e nélkül számolva mégiscsak a 880 milliárdos hiány elérése volna a cél.

A Nemzetgazdasági Minisztérium eddigiektől eltérő és merőben szokatlan közleménye szerint az augusztus végi tervet meghaladó deficit ellenére az év végére minden rendben lesz, és persze tartható az év végére vállalt hiánycél, vagyis az uniós elszámolású deficit a GDP 3 százaléka alatt marad. (Persze ez csak később derül ki, és csak akkor lesz így, ha az uniós statisztikusok is elfogadják, hogy a hiány- és adósságnövelő tőkeemelések piaci műveletként nem igazi kiadások). 

A tárca most - a korábbi szokásoktól eltérően - nem közölt táblázatot és összefoglaló adatokat, nem mutatta be, miként alakul az éves előirányzathoz képest a deficit, hogyan alakultak a bevételek és a kiadások az egyes alrendszerekben. A kormány.hu-n megjelent közlemény viszont - újdonságként - tartalmaz egy videointerjút, amelyben Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár magyarázza az adatot. Banai itt megismétli, hogy az év egészét tekintve a 3 százalék alatti hiánycél elérése reális, és közli: folytatódhat az államadósság csökkentése is. 

Ezenkívül a közleményben azt írják még, hogy a kormány "várakozásai szerint december hónapban jelentős többletbevétellel számolhat a költségvetés, amely hozzájárul az éves hiány elvárt szinten tartásához." Igaz: tetemes bevételi többlet kell ahhoz, hogy ez sikerüljön, a korábbi években ugyanis inkább az őszi deficiteket tudta csak pótolni az év végén szokásos többlet. 

Az NGM most azt hangsúlyozza, hogy "tavaly és idén a bevételi és a kiadási oldalt is jelentősen befolyásoló változások történtek" - vagyis szerintük ez is lehet a magyarázat az elmaradásokra. Banai szavai szerint 75 milliárd forint várható az extra tranzakciós illetékből (ezt azért rótták ki a bankokra, mert a befizetés az év első hónapjaiban elmaradt az előzetesen kalkulálttól). Ráadásul számítanak a frekvenciaértékesítésből származó százmilliárd forintra is. Példaként említik továbbá, hogy bizonyos adónemek megszűntek, módosultak, és újakat is vezettek be (például a tranzakciós illetéket, amelynek megemelt mértékei csak a nyártól ketyegnek). Hangsúlyozzák, hogy augusztusban egyes adóbevételek jobban teljesültek (személyi jövedelemadó, regisztrációs adó), ám megfeledkeznek arról, hogy a bevételek között a legjelentősebb tételt jelentő általános forgalmi adóból kevesebb folyt be az időarányosan tervezhetőnél (leginkább ez a költségvetési bajok fő okozója). 

Továbbra is hangsúlyozzák, hogy a folyó kiadásokat befolyásolja az önkormányzatoktól átvett intézmények miatti többlet, ugyanakkor azt is közlik: az idén meghaladták az előző évi kifizetéseket többek között a vasúti és közúti közlekedési támogatások és a lakásépítési támogatások is (utóbbi örömhír volna, amennyiben a lakásépítések fellendülését jelezné, ám az ingatlanpiac nem ezt mutatja). Mindez a közlemény szerint több százmilliárd forinttal megnövelte a központi kiadásokat.