Apadnak a tartalékok
A bejelentésben nem szólt arról, hogy ez a bankokra róna-e kötelezettséget (vagyis kötelező volna ezt biztosítani), esetleg a tranzakciós illeték szabályait módosítanák. Ezt korábban Lamperth Mónika szocialista képviselő javasolta, amit akkor Varga Mihály azzal vetett el: van olyan bankszámla, amelynél ingyenes a készpénzfelvétel. (Valóban maradt ilyen, de ezeknél többmilliós egyenleg vagy a miniszteri juttatásnak megfelelő fizetés átutalása a feltétel).
A költségvetési adatok azt mutatják, hogy a Fidesznek inkább a bankokra rótt terhek növelésén kell majd gondolkodnia, ha az ingyenességet meg kívánja teremteni. A tranzakciós illeték-bevételeknek – korábbi adatokból képzett, hozzávetőleges számításaink alapján – mintegy 20 százalékát jelentheti a készpénzfelvétel és a kártyás vásárlás adója. Ha a készpénzfelvétel kétszer ingyenes lesz, akkor ennek jelentős részéről mondhat le a kormány, ami 50-60 milliárdos lyukat üthet a büdzsén.
Erre nincs nagyon forrás – a kabinet a hét végén szépen költött a tartalék terhére, és jelentősen megemelte a pénzforgalmi hiányt is. A szombaton hirtelen előterjesztett, az idei büdzsét érintő újabb, sorozatban immár a hetedik módosítás tervében összesen 266 milliárd elköltését javasolják a parlamentnek. Mindez azonban – legalábbis az indoklás és a Kovács Árpád egykori ÁSZ-elnök vezette, két volt Fidesz-képviselő, Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László ÁSZ-elnök tagságával működő Költségvetési Tanács (KT) szerint – nem érinti az uniós elszámolású deficitet, az biztosan 3 százalék alatt marad.
Igaz, a KT a módosításhoz benyújtott véleményében azt is megjegyzi: nagyobb kockázatokkal. A kiadások jelentős részének a fedezete ugyanis a kisebb növekedés esetére elkülönített Országvédelmi Alap, amelyben 400 milliárd helyett már csak 316 milliárd lesz félretéve a rosszabb gazdasági helyzet esetére. Igaz, közben 6 milliárd forinttal nőtt a rendkívüli kiadásokra szánt keret. Erre azért volt szükség, mert a százmilliárdos eredeti összegből a kormányzati költekezések után alig maradt valami: kellett stadionra, a cserkészek támogatására, de jutott egymilliárd a Rákay Philip vezetésével készülő tematikus közszolgálati hétvége, az „Itthon vagy! – Magyarország, szeretlek” megrendezésének támogatására is.
További ilyen kiadásokra most nem jut, de azért 11 milliárdot elkülönítene a kormány az e-útdíj többletkiadásaira (itt a bevételi tervet is megemelték ugyanennyivel). A legnagyobb, valóban hiánynövelőnek nevezett tétel a pedagógusbér-rendezés idei finanszírozása, ami 32,5 milliárd forintba kerül. Ezzel párhuzamosan új rendszert vezetnek be a nem állami fenntartású oktatási intézményeknél is, az átlagbéralapú finanszírozás megteremtése további 20 milliárdos kiadásnövekedéssel jár. Az indoklások szerint az ilyen – összesen 95 milliárd forintnyi – kiadás korábbi országgyűlési és kormánydöntések következménye.
További 171 milliárd olyan kiadás, ami az úgynevezett pénzforgalmi hiányt emeli meg: immár 1050 milliárd forintos deficittel számol a kabinet. Ebből százmilliárd megy a Takarékbank feltőkésítésére, 71 milliárd forinttal pedig az állam beszáll az E.ON gázcégeinek megvásárlásába – ennyi szükséges még az MVM-nek ahhoz, hogy a kormány stratégiai céljainak megfelelően „megerősítse” az állam szerepét az energiagazdálkodásban. A pénzt korábban már megkapta az MVM, de kölcsönbe, most tőkeemelésként jut majd el hozzá. A kormány szerint ezek a tételek azért nem jelentkeznek majd az uniós statisztikában hiánynövelő kiadásként, mert „piaci műveletnek”, vagyis befektetésnek minősülnek.
Igaz, az indoklás nagyon óvatosan fogalmaz, amikor erről beszél: „jelen információk alapján – vélhetően”, írják az előterjesztő nemzetgazdasági tárca szakemberei, amikor arról beszélnek, hogy az uniós statisztikusok elfogadják majd, hogy ezek befektetési célú, vagyis vonal alatti kiadások. Vannak persze szigorítások is: a kabinet például átcsoportosítana magának járulékbevételeket, és beszüntetné az önkormányzati adósságrendezést is. Ha így lesz is, a kormány akkor is bajba kerülhet, mégpedig az államadósság miatt, az ugyanis mindettől nem feltétlenül lesz kisebb.
A probléma – ahogyan azt a KT is leírja – az esetlegesen alacsonyabb GDP-forintösszegből adódhat (ez egy kisebb növekedés és a vártnál alacsonyabb infláció miatt kevesebb lehet), amit ellensúlyozni az adósság visszafizetésével (az IMF-hitelnél ez történt) vagy kisebb kiadásokkal, alacsonyabb hiánnyal lehet. A KT megoldása mindenesetre egyszerű: az államadósságszabály módosítását javasolják, vagyis annak előírását, hogy az adósságot ne minden körülmények között kelljen csökkenteni, vagy módosítsák a számítást.
