A húsáfacsökkentés miatt megmenekülhet a csődtől a BKV – többek között erről dönt ma, az év egyik legfontosabb szavazásán az Országgyűlés. Délután alakítják ki a képviselők a jövő évi költségvetés főszámait, most szavaznak a jövő évi büdzsétervhez beérkezett módosító javaslatok közül azokról, amelyek változtatnak a fejezeti főösszegeken: vagy növelik a kiadásokat és a bevételeket, vagy pedig az egyik minisztériumtól (vagy egyéb fejezettől) csoportosítanak át támogatásokat a másikhoz.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter

A kormány összesen egy tucat indítványt támogat a beérkezett majdnem ezer közül – a 12 kiválasztott javaslatot kivétel nélkül a költségvetési bizottság nyújtotta be, kivétel nélkül az utolsó pillanatban. Ez arra utal: a végsőkig vitatkoztak arról a kormánypárton belül, mire mehet több pénz jövőre. Az engedmények nem mondhatók sem jelentősnek, sem váratlannak – persze kérdés, hogy a délutáni szavazás végére mi valósul meg mindebből. Általában azok a módosítók simán átmennek, amelyekre a kabinet is áldását adja, bizonytalanságot legfeljebb az okozhat, hogy ezeken kívül még mit szavaz meg a többség.

A hiány a kabinet szándékai szerint mindenesetre közel 60 milliárd forinttal emelkedik majd – a teljes önkormányzati adósságátvállalás során legalább 64 milliárdot ugyanis kifizetnek a tartozásokból (egyszerűbb lesz a kisebb tételeknél ez, mint az átíratási macera). Eredetileg erre 4 milliárdot szántak, most ezt a keretet emelik meg 60 milliárddal, de egyúttal "felülről kinyitják" az előirányzatot. Vagyis: ezen a tételen nem lesz megállás, a kormány annyit költ majd erre, amennyit kell, valójában nem számít a keret (ugyanúgy, ahogy nincs korlát például a nyugdíjkiadásoknál sem, az itt közölt összeg csak egy becslés). A 60 milliárdos emelés mindenesetre meglöki a kiadási főösszeget és a hiányt is, így az államháztartás központi alrendszerében a deficit jövőre is ezermilliárd forint közelében lesz. Mindez azonban a remények szerint nem érinti majd az uniós hiánycélt: a kormányzat tarthatja magát a 2,9 százalékos tervhez, számolhat azzal, hogy az európai uniós elszámolásban ez a kiadás nem lesz majd valódi költség (így volt ez korábban is). Ráadásként az adósságkonszolidációval az önkormányzatok is jól járnak, így nem biztos, hogy ott 30 milliárdos lesz az összesített hiány, mint korábban számolták. Így kicsit biztosabb a cél teljesítése is.

Az érem másik oldalát a módosítási kör két másik nagy tétele jelenti. A BKV-nak a szavazás során további 14 milliárd forintot adhatnak a már betervezett 10 milliárdhoz. A 24 milliárdos támogatás a Budapest 21 megállapodás következménye – a kormány vállalta a támogatást –, az persze kérdés, miért nem számoltak vele korábban. A javaslat indoklása szerint a főváros pontosított – valójában tudni lehetett már a benyújtás pillanatában is, hogy mennyire lesz szükség.

Az mindenesetre a módosítás további érdekessége, hogy honnan lesz pénz minderre: a kabinet által is támogatott módosító indítvány minden további kommentár nélkül 14 milliárd forinttal megemeli az egyébként is feszített áfabevételi tervet. Miután a javaslat indoklása erről nem szól, csak következtethetünk arra, hogy a kabinet abban bízik, a húskereskedelem fehéredik majd annyira a sertéshús áfájának árcsökkentést nem hozó csökkentése után, hogy az bevételi eredményeket hozzon. Másik oldalról persze ez meglehetős kockázat: a Költségvetési Tanács már a büdzséterv benyújtásakor jelezte, hogy túlzónak véli az áfa-előirányzatot. Részben – bár nem kimondva – arra hivatkoztak, hogy a pénztárgépek elektronizálásától várt 180 milliárdos többlet bizonytalan (most pedig még inkább kétségek merülhetnek fel, hiszen úgy tűnik, az átállás továbbra sem halad zökkenőmentesen). Mindenesetre a testület arra kérte a kormányt: gondolja át a tartalékok növelésének lehetőségét, a biztonság kedvéért.

A kormány azonban nem lát kockázatot, így a tartalékok növelése helyett csökkenti picit azokat. A másik nagyobb módosítással ugyanis 6,9 milliárd forintot osztottak szét a 130 milliárdos biztonsági tartalékból – tulajdonképpen annak, aki kérte. (A tartalékot 7 milliárddal csökkentik, így papíron az egyenleget több mint 100 millió forinttal javítja is a változtatás).

A kormánypárti honatyáknak a kabinet által elfogadott egyéni kezdeményezéseit tulajdonképpen összefoglaló módosító javaslat valójában kis keretmódosítással jóváhagyja a korábbi lobbizási kezdeményezések egy részét. Itt kapnak a nagy sportegyesületek (MTK, BVSC) jövőre is többlettámogatást – több mint 1,5 milliárd forintot –, és Lázár János miniszterelnökségi államtitkár javaslatának megfelelően adnak 600 milliót a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum kiemelt kiállításaira.  Kompromisszumosan megemelik a kirendelt, és a jogsegélyt nyújtó védők óradíját 3-ról 4 ezer forintra – Lázár János Répássy Róbert igazságügyi államtitkárral közösen még ötezret javasolt. Igaz: ez az ezerforintos emelés is 540 millióba kerül a költségvetésnek, többre vélhetően nem volt keret. Ezenkívül 1,4-ről 1,6 milliárd fölé emelkedik a fővárosi piacok fejlesztéséről elhíresült tanyafejlesztési program kerete (Font Sándor kétszer ekkora növelést kért), jut 100 millió a XVIII. kerületi Cséry-telep rekonstrukciójára, ahogyan azt Ughy Attila települési polgármester és képviselő indítványozta. De jól jár Csepel is, a hidak felújítására 500 millió forint jut. A javaslat ellen az ellenzék pedig azért nem tiltakozhat majd, mert a kormány itt ad nagyobb támogatást a fogyatékkal élők összes szervezetének (az értelmi sérülteket támogatóktól, a siketek, az autisták és a vakok és gyengénlátók egyesületeinek). Ugyanezek a szervezetek minimális többletet kapnak – összesen 36,9 milliót –, de így nem lehet a terv ellen szavazni, amely többek közt tartalmazza a diaszpórában élőket támogatni hivatott Körösi Csoma Sándor Program 953,2 milliós támogatásnövelését (5,1 milliárd lesz erre a nemes célra így), vagy a Magyar Nemzeti Tanács keretének 365 millió forintos emelését (4,5 milliárd forintra).

A nemes gesztusokon túl a kormányzat által támogatott módosítások zömmel technikai jellegűnek tűnnek, de nem feltétlenül azok. Így például átcsoportosítják az Operettszínház 555 milliós költségvetését a fővárostól a kabinethez, hiszen ennek finanszírozását átvette az állam. Egyúttal határoznak majd arról, hogy Budapest a színház épülete után 200 millió forint bérleti díjat kap. Egy másik indítvány arról rendelkezik, hogy a zánkai gyermekközpont támogatása az eredeti 180,5 millióról 30,5-re csökkenjen: a 150 millió forint az közigazgatási tárcához kerül, mert annak a feladata a programok koordinációja – így viszont már a tábor irányítói tényleg függenek majd a minisztériumtól. Kap még 91 milliót a vidékfejlesztési tárca a Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakképző Iskola segítésére, és 18,1 milliót szánnak a Tokiói Kulturális és Turisztikai Központra is. Ezenkívül még rendelkezhetnek majd a képviselők arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 10 milliárd forinttal megemelje az autópályák kezelését átvevő Magyar Közút alaptőkéjét, az ehhez szükséges forrást pedig a sztrádák működtetését eddig végző Állami Autópálya Kezelő Zrt.-től vegye el, tőkekivonással.

Amennyiben a nap végére kialakulnak a végső számok, csak három költségvetési szavazás lesz hátra. Egyrészt el kell fogadni a büdzsét megalapozó törvénymódosításokat (erre ma szintén sor kerülhet), másrészt a költségvetésben kell majd rendezni a belső számokat. Itt még érvényesülhetnek érdekek: ez a pénzek megcímkézésének terepe, a minisztériumi kiadásokon belül lehet ide-oda tologatni a kiadásokat (de a főszámok már nem változhatnak). Ez után következik majd a teljes költségvetés elfogadása – a számok elvben itt sem módosulhatnak majd. Ezek a szavazások azonban a maihoz képest könnyű menetet jelentenek majd a pénzügyi kormányzatnak, a fontosabb dolgok ugyanis ma eldőlnek.