Megszavazták az Elmű-gigaosztalékot

A várakozásoknak megfelelően az Elmű és az ÉMÁSZ közgyűlése megszavazta a két energiacég után járó, összesen 25 milliárdos rekordosztalékot. A pénzt a választások utáni naptól utalhatják.

Az Elmű és ÉMÁSZ közgyűlése megszavazta a két energiacég után járó, összesen 25 milliárdos rekordosztalékot. Ennek megfelelően az Elmű tavaly 30 milliárdos vesztesége ellenére a fővárosi áramszolgáltató 16 milliárdos, az észak-magyarországi ÉMÁSZ pedig a tavalyi 4 milliárdos nyeresége mellett összesen 9 milliárdos osztalékot fizet tulajdonosainak. A cégek többsége a német RWE-EnBW-é, de mindkettőben kisebbségi csomagot birtokol az állami MVM, illetve a tőzsdén is forog néhány papír.

Giró-Szász András kormányszóvivő február második felében az Elmű-ÉMÁSZ akkor megjelent közgyűlési hirdetménye kapcsán úgy fogalmazott: a kormány megdöbbentőnek tartja, hogy egyes közműszolgáltatóknál a vagyonfelértékeléssel, valamint az osztalékkifizetés időpontjának előrehozásával pénzkimentési akció zajlik. Hozzáfűzte: Orbán Viktor a helyzet elemzését kezdeményezte. Egyes vélemények szerint az áramcégek azért hozták időben előre a közgyűléseket, hogy még a választások előtt kifizethessék az osztalékot - fogalmazott.

Mint arra korábban felhívtuk a figyelmet, a választások időpontja nem befolyásolja az eseményeket. Információink szerint az osztalékfizetés az Elmű-ÉMÁSZ-nál legkorábban a választások utáni napon, április 7-én indulhat. Ha a két társaság a tavalyihoz hasonló időpontban, április végén tartotta volna közgyűlését, a május elején felálló új parlament még nem befolyásolhatta volna érdemben a kifizetést. Igaz, ha a Fidesz győz a választásokon, az első parlamenti ülésnapok egyikén elfogadhatják az úgynevezett nonprofit közszolgáltatásokról szóló törvényt, ami vélhetően csökkenti a cégek jövőbeni osztalékfizetési mozgásterét.

Lázár János, a Miniszterelnökséget irányító államtitkár egy hónapja szintén erőteljes szavakkal ostorozta az áramszolgáltatói szektort, fekete napokat, sőt hónapokat ígérve nekik.

Mindez egyelőre annyiban merült ki, hogy a közműhivatal soron kívül bekérte a két áramszolgáltató tavalyi pénzügyi adatait. Azt, hogy mire jutottak, nem mondták el. Értesülésünk szerint semmi különösre: az Elmű és az ÉMÁSZ papírjai arról tanúskodnak, hogy az ellátás, a felújítások, szükséges beruházások biztonsága a kifizetések ellenére garantált. Azóta, hogy három hete az ÉMÁSZ-éval együtt napvilágra került az Elmű már-már provokatív osztalékjavaslata, a kormányzat beszédes hallgatásba burkolózik.

A ma tőzsdezárás után közzétett dokumentumok szerint az Elmű harmincmilliárdos vesztesége abból származik, hogy 39 milliárd forinttal 222 milliárd forintra csökkentették a hálózatot üzemeltető Elmű Hálózati Elosztó Kft. nyilvántartott értékét. Ez, illetve a 16 milliárdos osztalék is csökkenti a társaság pénzügyi tartalékait, ám - mint arról korábban beszámoltunk - az csupán egy 2007-es készletfelértékelés miatt nőtt körülbelül ötmilliárdról közel 200 milliárdra. A papírok szerint az Elmű árbevétele tavaly nőtt, üzemi vesztesége 3,6 milliárdról 2,3 milliárdra mérséklődött. Az ÉMÁSZ bővülő árbevétel mellett másfélmilliárdos üzemi veszteségét további ötszázmillióval rontotta. A külön számolt lakossági ellátás mindkét cégnél egyre nagyobb veszteségeket mutat.

A nagy energiaszolgáltatók közül tavaly szakértők értékelése szerint a francia hátterű EDF Démász is nyereséget érhetett el. A közösségi tulajdonú Főgáz pedig állítólag kétmilliárdos eredményt ért el. A korábbi években körülbelül rendre hétmilliárd körüli osztalékot fizető, francia hátterű dél-magyarországi áramszolgáltató osztalékterveiről egyelőre nincs hír. A Főgáz tulajdonosai - a főváros és az állami MVM - a korábbi évek 100 százalékos osztalékfizetései ellenére idén állítólag nem kérnek a gázszolgáltató nyereségéből.Az E.ON-nál, a Tigáznál és a GDF Sueznél veszteség valószínűsíthető.

A közgyűlési döntésekről szóló beszámoló szerint az MVM - mint azt az állami csoport lapunknak külön is megerősítette - nem támogatta sem az Elmű 16 milliárdos, sem az ÉMÁSZ 9 milliárdos osztalékát. Ám a többség leszavazta. Így az MVM „kénytelen" lesz felvenni az Elműben meglévő 15,6 százaléka után neki járó 2,5 milliárd, illetve a 11,7 százalékos ÉMÁSZ-pakettje után őt megillető 1053 millió forintos osztalékot.

Kisrészvényesek

Az Elmű-közgyűlésen a Népszabadság Top 150 csúcsvagyon című kiadványában is szereplő Jellen Kornél kisrészvényesként 30 milliárd osztalék kifizetését javasolta, de az MVM-hez hasonlóan nem járt sikerrel. Egy másik kisrészvényes, Korányi Tamás Jellen Kornélt igazgatósági vagy felügyelőbizottsági, míg Jellen Kornél Korányi Tamást igazgatósági tagnak javasolta, sikertelenül.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.