Megszavazták az Elmű-gigaosztalékot
Az Elmű és ÉMÁSZ közgyűlése megszavazta a két energiacég után járó, összesen 25 milliárdos rekordosztalékot. Ennek megfelelően az Elmű tavaly 30 milliárdos vesztesége ellenére a fővárosi áramszolgáltató 16 milliárdos, az észak-magyarországi ÉMÁSZ pedig a tavalyi 4 milliárdos nyeresége mellett összesen 9 milliárdos osztalékot fizet tulajdonosainak. A cégek többsége a német RWE-EnBW-é, de mindkettőben kisebbségi csomagot birtokol az állami MVM, illetve a tőzsdén is forog néhány papír.
Giró-Szász András kormányszóvivő február második felében az Elmű-ÉMÁSZ akkor megjelent közgyűlési hirdetménye kapcsán úgy fogalmazott: a kormány megdöbbentőnek tartja, hogy egyes közműszolgáltatóknál a vagyonfelértékeléssel, valamint az osztalékkifizetés időpontjának előrehozásával pénzkimentési akció zajlik. Hozzáfűzte: Orbán Viktor a helyzet elemzését kezdeményezte. Egyes vélemények szerint az áramcégek azért hozták időben előre a közgyűléseket, hogy még a választások előtt kifizethessék az osztalékot - fogalmazott.
Mint arra korábban felhívtuk a figyelmet, a választások időpontja nem befolyásolja az eseményeket. Információink szerint az osztalékfizetés az Elmű-ÉMÁSZ-nál legkorábban a választások utáni napon, április 7-én indulhat. Ha a két társaság a tavalyihoz hasonló időpontban, április végén tartotta volna közgyűlését, a május elején felálló új parlament még nem befolyásolhatta volna érdemben a kifizetést. Igaz, ha a Fidesz győz a választásokon, az első parlamenti ülésnapok egyikén elfogadhatják az úgynevezett nonprofit közszolgáltatásokról szóló törvényt, ami vélhetően csökkenti a cégek jövőbeni osztalékfizetési mozgásterét.
Lázár János, a Miniszterelnökséget irányító államtitkár egy hónapja szintén erőteljes szavakkal ostorozta az áramszolgáltatói szektort, fekete napokat, sőt hónapokat ígérve nekik.
Mindez egyelőre annyiban merült ki, hogy a közműhivatal soron kívül bekérte a két áramszolgáltató tavalyi pénzügyi adatait. Azt, hogy mire jutottak, nem mondták el. Értesülésünk szerint semmi különösre: az Elmű és az ÉMÁSZ papírjai arról tanúskodnak, hogy az ellátás, a felújítások, szükséges beruházások biztonsága a kifizetések ellenére garantált. Azóta, hogy három hete az ÉMÁSZ-éval együtt napvilágra került az Elmű már-már provokatív osztalékjavaslata, a kormányzat beszédes hallgatásba burkolózik.
A ma tőzsdezárás után közzétett dokumentumok szerint az Elmű harmincmilliárdos vesztesége abból származik, hogy 39 milliárd forinttal 222 milliárd forintra csökkentették a hálózatot üzemeltető Elmű Hálózati Elosztó Kft. nyilvántartott értékét. Ez, illetve a 16 milliárdos osztalék is csökkenti a társaság pénzügyi tartalékait, ám - mint arról korábban beszámoltunk - az csupán egy 2007-es készletfelértékelés miatt nőtt körülbelül ötmilliárdról közel 200 milliárdra. A papírok szerint az Elmű árbevétele tavaly nőtt, üzemi vesztesége 3,6 milliárdról 2,3 milliárdra mérséklődött. Az ÉMÁSZ bővülő árbevétel mellett másfélmilliárdos üzemi veszteségét további ötszázmillióval rontotta. A külön számolt lakossági ellátás mindkét cégnél egyre nagyobb veszteségeket mutat.
A nagy energiaszolgáltatók közül tavaly szakértők értékelése szerint a francia hátterű EDF Démász is nyereséget érhetett el. A közösségi tulajdonú Főgáz pedig állítólag kétmilliárdos eredményt ért el. A korábbi években körülbelül rendre hétmilliárd körüli osztalékot fizető, francia hátterű dél-magyarországi áramszolgáltató osztalékterveiről egyelőre nincs hír. A Főgáz tulajdonosai - a főváros és az állami MVM - a korábbi évek 100 százalékos osztalékfizetései ellenére idén állítólag nem kérnek a gázszolgáltató nyereségéből.Az E.ON-nál, a Tigáznál és a GDF Sueznél veszteség valószínűsíthető.
A közgyűlési döntésekről szóló beszámoló szerint az MVM - mint azt az állami csoport lapunknak külön is megerősítette - nem támogatta sem az Elmű 16 milliárdos, sem az ÉMÁSZ 9 milliárdos osztalékát. Ám a többség leszavazta. Így az MVM „kénytelen" lesz felvenni az Elműben meglévő 15,6 százaléka után neki járó 2,5 milliárd, illetve a 11,7 százalékos ÉMÁSZ-pakettje után őt megillető 1053 millió forintos osztalékot.
Az Elmű-közgyűlésen a Népszabadság Top 150 csúcsvagyon című kiadványában is szereplő Jellen Kornél kisrészvényesként 30 milliárd osztalék kifizetését javasolta, de az MVM-hez hasonlóan nem járt sikerrel. Egy másik kisrészvényes, Korányi Tamás Jellen Kornélt igazgatósági vagy felügyelőbizottsági, míg Jellen Kornél Korányi Tamást igazgatósági tagnak javasolta, sikertelenül.