Mégsem megy tőzsdére a Wizz Air, a legnagyobb regionális diszkont légitársaság. A döntésről egy szűk szavú közleményt küldött lapunknak a légitársaság. Ebben azzal indokolták a nyilvános részvénykibocsátás elhalasztását - amelyet egyébként május 22.-én jelentettek be - hogy a légitársasági részvények túlságosan nagy volatilitással mozogtak a tőzsdén az elmúlt időszakban, s ezt nem szeretik a befektetők.

A megcsappant befektetői érdeklődés nyomán pedig nem áll az ötvenedik Airbus repülőgépét épp a múlt héten átvett Wizz Air érdekében, hogy alacsonyabb részvényárfolyamokkal menjen a tőzsdére, hiszen azzal a cég értékét és saját presztízsükat is veszélyeztetik, utóbbit mind az iparágban, mind a tőkepiacokon. Az indoklás logikus, más kérdés, hogy a légitársasági részvények árfolyam-ingadozása nem újkeletű: az európai piacon ugyanis meglehetősen vegyes teljesítményt produkál a légiközlekedés. E vegyes képből tűnnek ki a diszkont cégek, hiszen ez a szegmens növekvő, alacsony költségek mellett működik, s a legtöbb nagy cég képes profitot termelni. Igaz, a legnagyobb cég, a szélsőségesen spórolós Ryanair is csökkenő nyereségességről számolt be. 

Kurucz Árpád / Népszabadság

A korábbi közlések szerint a Wizz Air esetében  jegyzési könyveket a Barclays, a Citigroup és a JPMorgan pénzintézetek vezetik, a kibocsátás főszervezőjeként a Nomura működik közre, vagyis, a légitársaság a legnagyobb pénzügyi szolgáltatókkal lépett szövetségre a tőzsdére menetelhez. A május végi bejelentéskor Váradi Józse, a cég első embere azzal is meglepte a nagyérdeműt, hogy bejelentette: 5-6 hét alatt levezényil a tőzsdére menetelt ezekkel a nagy bankházakkal.

Vagyis, a legtöbb szakértő azt hitte: miután a Wiz immár két éve lebegteti a tőzsdére menetelt, a hivatalos bejelentésre már akkor kerítettek sort, amikor minden részlet ki volt találva. A Váradit ismerő szakértők feltételezték: már az a kör is megvolt, akik lejegyezték volna a részvényeket, mintegy kétszázmillió euró, azaz hatvanmilliárd forint értékben. E verziót erősítette, hogy a Wizz méretéhez képest a 200 millió euró nem túl sok pénz. Vagyis, a kézifék behúzása meglepetés, némely iparági szakértőnk szerint furcsa lépés, különösen annak ismeretében, hogy holnapután már le is kellett volna zárulnia a londoni tőzsdén a kibocsátásnak.

Váradi a bejelentéskor azt mondta, hogy a tőzsdéről származó pénzt a tőketartalékba helyeznék. Hangsúlyozta, hogy a tőkére nem a likviditás miatt van szükségük, hanem az esetleges terjeszkedési lépéseket tudnák finanszírozni belőle. Azt is előnyként sorolta fel a vezérigazgató, hogy a tőzsdei jelenlét miatt javul a cég hitelbesorolása, s így kedvezőbben jut forrásokhoz, olcsóban tud repülőgépet lízingelni.

A tőzsdei szakértők akkor egyöntetűen hangsúlyozták: a cég jó befektetés, hiszen a régióban bevételben és utasszámban is 10-20 százalékot tudott növekedni az elmúlt években. Ráadásul a cég vezetése az utóbbi időben már profitokról nyilatkozott, s ezt megerősítik a cég által leadott mérlegek is.

A nyilvános részvénykibocsátás leállítása mögött racionális üzleti érdekek húzódhatnak meg, a nyilvánosan kommunikált okon túl - mondja egy, az iparági ügyeket jól ismerő forrásunk, aki hangsúlyozza: a Wizz Air már érett a tőzsdei jelenlétre, s arra a transzparenciára, ami ehhez szükséges. Ugyanakkor, a cég valódi tulajdonosait máig nem ismerjük, s a nyilvánosság arról is csak jelentős spéttel kap bármilyen információt, ha a háttérben változik a tulajdonosi struktúra. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: a cég nem leállította a folyamatot, hanem elhalasztotta a részvénykibocsátást, amivel inkább csak időt kíván nyerni, s jobb piaci környezetben fejezné be a tranzakciót. 

Szakértőink a tőzsdére menetelt összefüggésbe hozzák a cég alapításának tizedik évfordulójával is, elvégre a cég indulását finanszírozó befektetők esetében nem kizárt: most szeretnének pénzt látni a dologból. A kibocsátást bejelentő tájékoztatón rákérdeztünk erre is. Azt a kérdésünket, hogy van-e olyan tulajdonos, amelyik a tranzakcióval meg is válna a tulajdonrészétől, a vezérigazgató elhárította, mondván, erről a tulajdonosok maguk döntenek, semmilyen kialakult egyeszség nincs.

Néhány évvel ezelőtt a Wizz tőzsdére menetele egyébként rendszerint akkor merült föl, amikor a piacon azt pletykálták, hogy a cégnek likvid forrásokra, azaz pénzre van szüksége. Ma már ez komoly beszélgetésekben alig merül fel. A társaság a régió legnagyobb fapados légitársasága, több mint 300 útvonalon repülnek repülnek a gépei. 2012-ben 766 millió eurós árbevételt értek el. A légitársaság a márciusban zárult pénzügyi évében egymilliárd euró árbevétellel és 89 millió eurós eredménnyel zárták, 241 milliós EBITDA mellett.