Londonban szálltak piacra Bogdan Cristel / Reuters

Londonban tőzsdére viszik a Wizz Air részvényeit, s ezzel hosszú évek óta folyó találgatásoknak vetett véget a társaság igazgatósága. Váradi József vezérigazgató ma reggel ismertette a cége terveit. Mint mondta, a kibocsátás alapvetően az intézményi befektetőket célozza meg. A jegyzési folyamat júniusban már le is zárul, a cég 200 millió eurót szeretne bevonni.

A bejelentéssel az is eldőlt, hogy nem a Budapesti Értéktőzsde csípi meg azt a lehetőséget, amit a Wizz Air jelent, amit pesten nyilván sajnálnak, hiszen egy, a Magyar Telekomnál is nagyobb piaci kapitalizációjú cég részvényei foroghattak volna a hazai börzén. A magyar börze évek óta dolgozott azért, hogy a légitársaság részvényeit a magyar tőzsdére vezessék be, de a találgatások már jó másfél éve a londoni verziót valószínűsítették, s hogy végülis így lett, azon nem is lehet különösebben csodálkozni: az iparág meglehetősen globális alapokon működik, tőkeigénye pedig elég nagy ahhoz, hogy a cég igazgatósága azt gondolja, ésszerűbb lépés a londoni bevezetés.Azzal együtt, hogy mint Váradi leszögezte: aWizz mindig is büszke volt arra, hogy magyar gyökerű cég, s ez nem változik a jövőben sem.

A 200 millió eurónyi tőke nem túl sok. Ezt részben tartalékolja a légitársaság, például olyan esetekre, amikor egy új piacra való belépés meglehetősen offenzív (és természetesen módfelett költséges) jelenlétet igényel.Ilyen volt 2012-ben a Malév csődje utáni budapesti szituáció: komoly árversenybe ment bele a cég a Ryanairrel, megannyi új járatot vettek fel a kínálatba szinte napok alatt, s hirtelen kellett dönteni arról is, hogy töb, listaáron 90 millió euróba kerülő repülőgépet telepítsenek Budapestre. Az árverseny miatt jó egy évig a cég szórta a filléres jegyeket a piacra, végül a számításai bejöttek: Budapesten legyőzték a Ryanair-t, amely jelentősen csökkentette hazai kapacitásait, s mára mindkét cég árszintje beállt egy olyan szintre, amely már jövedelmező működést garantál. A Wizz magyar oldalon olyan értékes járatüzemeltetési jogokat kapott meg, mint például Isztambul, Moszkva, Kijev, vagy épp Tel Aviv.

A bevonni szándékozott 200 millió euró megfelelő erőt ad ahhoz, hogy ha bárhol másutt a 2012-eshez magyar helyzethez hasonló helyzet állna elő, akkor a légitársaság magabiztosan léphessen. Váradi elmondta: a régióban a piac további konszolidációjára számítanak, ami magyarul annyit tesz: azzal számolnak, hogy lesz még hasonló légitársaság-csőd. Váradi József elmondta: a cégüknél az átlagos jegyár 47 euró, ami elég alacsony ahhoz, hogy stimulálja a piacot, s az egy székre eső költségeik az iparágban az egyik legalacsonyabbnak számítanak, erre pedig bizton építhetik a jövőjüket. 

A tőzsdei bevezetés több extra előnnyel is jár: a börzén való jelenlét olyan transzparenciával jár, amit javítja a cég hitelminősítését is, vagyis, a lízingcégekkel való tárgyalásokon kedvezőbb díjakat tudnak kialkudni, ami további működési megtakarításokkal jár. Váradi József hangsúlyozta: a napi működéshez jó ideje nincs szükségük külső forrásokra.

Azon felvetésünkre, hogy ő a saját tulajdonrészéből mennyit kíván értékesíteni a kibocsátás során úgy reagált: támogatja a vállalatot a tőzsdei bevezetés folyamatában, de továbbra is szeretne tulajdonosi ágon, hosszú távon érdekelt maradni a légitársaságban.Azt a kérdésünket, hogy van-e olyan tulajdonos, amelyik a tranzakcióval meg is válna a tulajdonrészétől, a vezérigazgató elhárította, mondván, erről a tulajdonosok maguk döntenek, semmilyen kialakult egyeszség nincs. Azt sem kívánta megbecsülni, hogy a részvénykibocsátás után mekkora üzletrész lesz közkézhányadon, mondván, ezt befolyásolja a befektetők érdeklődése is. Mint ahogy a bevont összeg is inkább egyfajta terv, amely módosulhat intenzív befektetői érdeklődés esetén.

Piaci szakértőink ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet: Váradi Józsefet és tudatos üzleti szemléletét ismerve már bizonyosan körvonalazódott azon befektetők köre, akik lejegyzik majd a részvényeket.Már csak azért is, mert a régióban a diszkont légitársaságok bevétel- utasforgalom- és profit tekintetében is 10-20 százalékos növekedésre képesek évente, így az iparág ezen cégei igen vonzó befektetésnek számítanak a jelenlegi piaci környezetben.

E növekedési lehetőségről beszélt a Wizz Air első embere is, amikor arról kérdeztük: ennyi készpénz birtokában elgondolkodnak-e azon, kilépnek a régiós piacról, s esetleg másutt fognak intenzív jelenlét kiépítésébe. Ez a kérdés azért adódik, mert a társaság egy-egy járattal már jó ideje teszteli a közel-keleti, az azeri és a grúz piacot is. Váradi azonban azt mondja: semmit sem zár ki, de a közép-európai régióra fókuszálnak. 

 

 

A londoni tőzsdére lépést három bankóriás szervezi, a Barclays, a Citigroup és a JP Morgan. A társaság a régió legnagyobb fapados légitársasága, több mint 300 járatot üzemeltetnek, 2012-ben 766 millió eurós árbevételt értek el. A légitársaság a márciusban zárult pénzügyi évében egymilliárd euró árbevétellel és 89 millió eurós eredménnyel zárták, 241 milliós EBITDA mellett. 

Wizz Air első gépe 2004-ben szállt fel, jelenleg 16 bázisuk van Varsótól Bukarestig bezárólag, összességében több mint 300 járatot üzemeltetnek. A cég árbevétele 2012-ben 766 millió euró volt. A rivális fapados légitársaságok, mint az easyJet és a Ryanair már tőzsdén vannak, hozzájuk csatlakozik hamarosan a magyar cég is.