Az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatójaként nem is mondhatnék mást, mint hogy a villamosenergia-hajtású gépjárművek hosszú távú térnyerésében hiszek - hangoztatta Csiba Péter, az állami villamosenergia-holding nemrég kinevezett első embere a nem hagyományos meghajtású járművek 5. MVM Energia Futam nevű szombati versenye beharangozó sajótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy meglátása szerint melyik nem hagyományos gépjárműhajtás hosszú távú sikerében bízik.

Szavai szerint az MVM teljes mértékben elkötelezett a környezettudatosság népszerűsítése mellett. Szavai szerint noha (a még - a szerk.) az MVM tulajdonában lévő Paksi Atomerőmű "elsőre nem tűnik zöldnek", valójában egyáltalán nincs szén-dioxid-kibocsátása. Mint felvázolta, az elektromos autók éjjeli töltése olcsóbb és a paksi erőmű éjjeli termelése iránt is örvendetes többletkeresletet támaszt. Mindazonáltal az MVM-nek van szél- és vízerőműve is, rövidesen pedig napelemparkja is lesz - ugyanakkor ez az elképzelés egyelőre igen ködös -, de a többi nem hagyományos hasznosítás (legyen az megújuló, hidrogén vagy éppen gáz) iránt is érdeklődnek.

Az elektromos hajtású autók kapcsán az elnök-vezérigazgató megjegyezte, ezek térnyerésében főként hosszú távon bízik, bár az MVM jelenleg is több elektromos töltőállomást működtet. Mint elhangzott, az elektromos járművek széles körű elterjedésének elsősorban az áramtárolás képességek szabnak határt. A technológia jelentős elterjedéséig más eljárások is teret nyerhetnek. Bognár Gábor versenyigazgató elsősorban a jelenlegi szénhidrogénhajtású autók elektromossá alakításában hisz. A Széchenyi téren megrendezendő szombati futamon valószínűleg többek között napelem-, hidrogén-, villamosenergia- vagy éppen földgázhajtású járművek is versenyeznek.

Egyelőre kérdéses, Magyarországnak sikerül-e 2020-ig valamennyi, az Európai Unió által meghatározott, elektromos közlekedés elterjesztését érintő irányelvnek megfelelnie - közölte szintén ma a Magyar Elektromobilitás Szövetség. Az elmúlt egy év során több, az elektromobilitás terén piacvezető ország is sorban jelezte, kénytelen felülvizsgálni korábbi támogatáspolitikáját. Norvégia, Németország vagy Hollandia annak ellenére ütközött akadályokba, hogy az érintett iparágak fejlesztése már öt éve jól kidolgozott stratégia alapján zajlik. Mivel Magyarország forrásai a kedvezőbb gazdasági háttérrel rendelkező nyugat-, illetve észak-európai országokénál szűkösebbek, nem szabad elhibázni a megfelelő és hatékony támogatáspolitika kialakítását – véli a szakmai szervezet.

Bár Magyarország már megkezdte a felkészülést az elektromos közlekedés elterjesztését célzó intézkedések bevezetésére, a nyugati országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a feladat a vártnál összetettebb és sokrétűbb lesz. Ráadásul az Európai Unió által meghatározott – többek között klímavédelmet, energiapolitikát, infrastruktúra- és okoshálózat-fejlesztéseket magában foglaló –, 2020-ig teljesítendő célok számos szereplő aktív szerepvállalását is szükségessé teszik. Így érintett többek között a helyi önkormányzatok és a városvezetés, a kereskedelmi létesítmények, a különböző városi intézmények, a közműszolgáltatók, a márkakereskedők és maguk az autótulajdonosok is.

Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökségi tagja egy az EU-előírásoknak megfelelő, érthető, átlátható, több szereplő egyetértésén alapuló fejlesztési tervet szorgalmazott. 2015. szeptember 17-én, a második alkalommal megrendezésre kerülő Magyar Elektromobilitás Napja alkalmából a Larus Rendezvényközpontban konferenciát tartanak.