Ha véletlenül nem futna be elegendő önkéntes jelentkező, a kormány jelölné ki az érintett intézményeket és megtakarítási kötelezettségeiket. A rendelet nem veszi számításba, hogy egyelőre híre-hamva sincs állami napelemfarmnak: mivel már elmúlt június 30., az intézmények csak jövőre pályázhatnának, a 2016-os kedvezményezetteket mindenképp a kormány jelöli ki.
Az uniós támogatási szerződésben vállalt fenntartási időszak alatt a napelemfarm üzemeltetésével az állami szélerőműves céget, az MVM Hungarowind Kft.-t bízza meg a kormány. A cég nyolc szélturbinát üzemeltet a Győr-Moson-Sopron megyei Sopronkövesd és Nagylózs határában. Annak, hogy a nappal is kacérkodna, a honlapján nincs nyoma. A szélfarmot az állami energiacsoport még 2009-ben vette meg a Raiffeisentől. A vásárlás körülményeit az ügyészség négy éve vizsgálta, de tisztának találták. A magyar kabinet 2006 óta nem engedélyezi új szélerőművek létesítését.
A rendelet szerint az MVM Hungarowind a napelemfarm üzemeltetéséért nem számíthat fel ügyfeleinek költséget, az állam viszont lemond a javára a forgalmazás utáni áfáról. Ez 27 százalékos árrést jelent egy lényeges üzemeltetési kiadás és nyersanyagköltség nélküli termelőágazatban. A fenntartási időszak után az MVM-cégnek nyílt pályázatot kell kiírnia az üzemeltetésre. A nyertestől beszedett üzemeltetési díjból csak annyit tarthat meg, amekkora saját költsége keletkezett a fenntartási időszakban: a többit be kell fizetnie az államkasszába.
Az MVM-cégnek húsz évig kell biztosítania a napelemfarm üzemeltetését, annak élettartama lejártával pedig el kell bontania. A kissé kusza rendeletből kivilágló tarifarendszer pont a jelenlegi ellentéte. Ma napelemfarmot azért építenek, mert ezt a dicséretes környezetvédelmi beruházást – a többi megújulóenergia-alapú erőművel együtt – az állam nagylelkű, kilowattóránként több mint 30 forintos áramátvételi árral jutalmazza: a piaci ár 15 forint körül jár.
Mivel továbbra sem túl jelentős a magyarországi megújuló energiás termelés, ez a többletköltség eloszlik az áramárban: lényegében a lakosságon kívüli fogyasztókra terhelik. A leginkább környezettudatos fogyasztók a normál tarifánál körülbelül tizedével drágábban a német RWE irányítása alatt álló Elmű-ÉMÁSZ-tól vásárolhatnak garantáltan megújuló alapú áramot is. Ehhez képest a kormány saját naperőművének üzemeltetője alapvetően semmit sem kérhet az általa megtermelt áramért. Ezt az áramot ennek fejében viszont az arra érdemesültek körülbelül féláron kaphatják meg – fogyasztásuk legfeljebb feléig.
A friss rendelettel a kormány minden bizonnyal egy európai uniós követelménynek próbál eleget tenni, amely a központi intézményekre évi háromszázalékos energiamegtakarítást ír elő. Mivel az ezzel kapcsolatos teendőket az Orbán-kabinet három évig szabotálta, Brüsszel – a tagállamok közül egyedüliként – Magyarországot be is perelte.
A szintén RWE-irányítású Mátrai Erőműben épp most fejeződik be Magyarország legnagyobb napelemtelepének kivitelezése. Noha a berendezéseket néhány hónap alatt felhúzták, a teljes beruházás az előkészítéssel együtt több mint két évet vett igénybe. Ismereteink szerint az Orbán-kabinet nem ebből az egységből tervezi kielégíteni hirtelen támadt bioáram-szükségletét.
