A luxembourgi Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság, mert megítélése szerint Magyarország továbbra sem ültette át a belső jogba az energiahatékonyságról szóló uniós irányelvet. Noha Máltán kívül az összes többi EU-tagállam ellen indítottak már ez ügyben kötelezettségszegési eljárást, Magyarország az első, amelyet emiatt be is pereltek - közölték lapunk megkeresésére az Európai Bizottságnál. 

Ezzel újabb szakaszba lép az emiatt Magyarország ellen korábban indult kötelezettségszegési eljárás. Az uniós jog megsértése miatt a brüsszeli testület a jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6 millió forint) bírság kiszabását javasolja az uniós igazságszolgáltatásnak.

"A mai napig Magyarország egyetlen olyan jogszabályról sem értesítette a bizottságot, amellyel az irányelvet átültetné belső jogrendjébe" - áll a brüsszeli testület közleményében. A magyar kormánynak tavaly novemberben küldött "indoklással ellátott véleményükben" azt kérték, hogy a kabinet adjon számot az irányelv átültetését szolgáló jogszabályokról.

A közlemény megemlíti, hogy ez ügyben kötelességszegési eljárást Máltán kívül már az összes tagállammal szemben indítottak már. Emellett világossá teszik, hogy Magyarországhoz hasonlóan más államokat is beperelhetnek. Anna-Kaisa Itkonen, a bizottság illetékes szóvivője utalt rá, hogy Bulgária és Görögország sem számolt be olyan jogi aktusról, amellyel átültették volna saját jogrendjükbe az uniós jogszabályt. Igaz, tudomásuk szerint Szófia ezt pár héten belül megteszi.

Az irányelvet tavaly június 5-éig kellett volna minden uniós tagállamnak átvezetnie saját jogrendjébe. A jogszabály arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak 2014 eleje és 2020 vége között milyen mértékű energiatakarékosságot kell elérniük. Emellett olyan előírásokat is tartalmaz, hogy négy évente auditálni kell a nagyvállalatok energiafogyasztását, a központi kormányzat épületeinek legalább 3 százalékát minden évben fel kell újítani, szem előtt kell tartani az energiahatékonyságot a közbeszerzéseknél. Hangsúlyos elem a szabály gyakorlati átültetése és annak számonkérése is.

A bizottság ezen túlmenően felhívja a figyelmet, hogy Magyarország a három évente benyújtandó energiahatékonysági akciótervvel is adós. Ennek kapcsán szintén zajlik ellenünk kötelezettségszegési eljárás, amit Brüsszel most szintén "indoklással ellátott vélemény" megküldésével léptetett következő szakaszba. Hozzáfűzik, hasonló a gond Romániával és Szlovéniával is.

Az uniós szabályozást 2014 nyarára kellett volna átültetni - szögezi le a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. Az anyag számos intézkedést ír elő többek között a vállalatok energiafelmérésének ösztönzésére, az energia mérésével és számlázásával kapcsolatos fogyasztói jogok erősítésére, állami épületek évi 3 százalékának felújítására, valamint az energiahatékony közbeszerzésre vonatkozólag.

A MEHI a legjelentősebbnek azt tartja, hogy az energiaszolgáltatóknak az általuk eladott energia másfél százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérniük évente a végső fogyasztóknál. Ennek nyomán az ország 2020-ig a jelenlegi fogyasztás 5 százalékát megtakarítja, ami évi 100 ezer lakóépület energiahatékony felújítását is szolgálhatná.

Ameddig nem születnek meg a hazai végrehajtási jogszabályok, a lakossági és az ipari fogyasztók minden évben milliárdos beruházási forrásoktól esnek el - szögezik le. Az irányelv átültetése segítene az emberek rezsigondjain és munkahelyeket is teremtene - teszik hozzá.

Az illetékes nemzeti fejlesztési tárca február elején azt ígérte, hogy nyárra végeznek az átültetéssel. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint kedden Aradszki András, a tárca energiaügyi államtitkára energiaszabályozási kérdésekről tárgyalt Miguel Arias Canete energiaügyi EU-biztossal. Arról, hogy ennek mi lett az eredménye, nem jelent meg tájékoztatás, de a bizottság mai lépését láthatólag nem sikerült megakadályozni.