Elfogadták az épületfelújítási stratégiát

Újabb mérföldkövéhez érkezett a hazai épületszigetelésekhez kapcsolódó kormányzati aktahalmozási stratégia: az Orbán-kabinet elfogadta a rég várt épületenergetikai stratégiát, aminek következményeként a miniszterek újabb papírrengetegek legyártására kaptak megbízást. Azt, hogy mikor és hány lakást szigetelnek le, nem tudni, úgyhogy még ne dobjuk ki az otthoni vastag pulóvert.

A kormány elfogadta a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát, egyszersmind felkérte Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az anyagot küldje el az EU-nak, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együtt határozza meg a konkrét teendőket, illetve Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezetőt is bevonva mérjék fel a terv pénzügyi vonatkozásait. Lázár Jánosnak az EU irányelve alapján nemzeti tervet is kell készítenie a közel nulla energiafogyasztású épületek követelményeiről. Mindezt a III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervbe kell foglalniuk.

Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. stratégiai igazgatója megkeresésünkre közölte: általánosságban üdvözlik a dokumentum elfogadását, bár annak pontos tartalmát nem, csak a tavaly közzétett vitaanyagot ismerik. Ebben 2020-ig 49 petajoule (PJ) megtakarítási ígéret szerepel, ami körülbelül 115 ezer lakás felújításának felelne meg. (Csak összehasonlításképpen megjegyezzük, a jelenleg futó energiahatékonysági programok a kormány saját bevallása szerint is csupán néhány száz, esetleg pár ezer lakás felújítására biztosít állami támogatást.)

A stratégiai igazgató felhívta a figyelmet, hogy a hazai stratégia elfogadását először 2013-ra ígérték. Eme két éves csúszás komoly hátrányt jelent - tette hozzá. Magyarország például tavaly decemberben erre hivatkozva nem közölte az unióval, konkrétan hány lakás felújítását vállaljuk 2020-ig.

Bart István szerint nem tudni, miként kapcsolódik a most elfogadott épületenergetikai stratégia ama uniós Energiastratégiai Irányelvhez, melynek bevezetése már most szintén jelentős késedelmet szenved. Az irányelv az energiaszolgáltatók bevonásával mintegy 50 PJ megtakarítást irányoz elő. A MEHI nem látja, hogy a most elfogadott épületenergetikai stratégia tervezetében szereplő 49 PJ ezen felül értendő-e, avagy a kettő lényegében egy. Magyarország uniós kötelezettségei ellenére mindmáig nem ültette át a magyar törvényekbe a tavaly elfogadott EU-irányelvet. Ez jogsértő, így akár uniós bírósági eljárást is maga után vonhat. Az illetékes nemzeti fejlesztési tárca a hónap elején ígéretet tett arra, hogy a munkával nyárra végeznek.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.