Májusban is negatív volt az infláció, de az árak azért emelkednek az idén - ez derül ki a KSH legfrissebb statisztikájából. Az elemzői várakozásoknak megfelelően az újabb 6,5 százalékos gázárcsökkentés megjelent az adatokban, ami az áprilisi -0,1 százalékon tartotta a májusi 12 hónapra visszatekintő fogyasztói árindexet is.

A háztartási energia ára májusban 2,5 százalékkal csökkent az áprilisihoz képest, a gázár mérséklése teljes egészében megjelent az indexben, ám nem drágult semmi más se nagyon: az élelmiszerekért kellett átlagosan 0,3 százalékkal többet fizetni, ezen belül a csokoládé, kakaó 4,3, a liszt 2,7 százalékkal, a cukor 1 százalékkal lett drágább. Az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 0,7 százalékkal kerülnek többe. Csökkent viszont a tej (1,5%) és a tojás (0,9%) ára. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek árai emelkedtek egy hónap alatt, 0,7 százalékkal, míg a szeszes italok, dohányáruk (0,2%) és a szolgáltatások (0,1%) ára kis mértékben nőtt. Mérsékelte az árnövekedés ütemét a tartós fogyasztási cikkek 0,3 százalékos árcsökkenése, de 0,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni májusbanaz üzemanyagokért is. 

Egy évre visszatekintve a az élelmiszerárak 0,8 százalékkal csökkentek, az üzemanyagok 0,9 százalékkal drágultak. A ruházkodási cikkekért 1,0, a tartós fogyasztási cikkekért 0,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, míg a háztartási energia ára 12,5 százalékkal lett olcsóbb. A vezetékes gáz ára 16,9, a távfűtés 11,4, az elektromos energia 11,1 százalékkal került kevesebbe májusban, mint egy év.

Az ötödik hónapban az áprilisiakhoz képest összességében 0,2 százalékkal csökkentek az árak, ám ennek ellenére tavaly decemberhez képest már 0,6 százalékkal magasabb árszínvonalnál tartunk. Az év átlagát tekintve az elemzők fél százalék körüli árindexet várnak, míg decemberre (a szakértők szerint ez utóbbit érzékeli a köznép valódi éves árváltozásként) 1,5-2 százalékos inflációs mutatót – feltéve, hogy a rezsicsökkentésnek nincs további, eddig meg nem ismert köre, vagy ellentételezése.

Mindez jól mutatja, hogy a múlt évi rezsicsökkentés miatt szerepelnek szebb számok az inflációs statisztikában - ami bizonyos oldalról még jó hírnek is számíthat, tekintettel arra, hogy a negatív árindex azért nem annyira jó dolog. A Nemzetgazdasági Minisztérium szokásos gyorskommentjében is kiemelte például, hogy Magyarországon nincs deflációs veszély ami az árak tartós csökkenését jelentené és a fogyasztás elhalasztását így a belső kereslet visszaesését okozhatná.

Az NGM is leírja, hogy az áprilisban illetve májusban regisztrált árcsökkenés átmeneti, az év második felében emelkedni fog az infláció. Ezt jelzi egyébként, hogy a szezonális hatásokat (a feldolgozatlan élelmiszerek, az üzemanyagok és a szabályozott árú termékek árváltozását, így a rezsicsökkentést is kiszűrő) maginfláció is emelkedett, az áprilisi 2,4 százalék után 2,5 százalékos ütemet jelez. Ez a szaktárca véleménye szerint "általánosan mérsékelt inflációs környezetre utal".

Nyeste Orsolya az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az alacsony maginláció az alapinflációs folyamatok visszafogottságát jelzi. Az elkövetkező hónapokban 0 százalék körüli, illetve kisebb mértékben 0 százalék fölé emelkedő éves inflációs indexeket vár az elemző, aki májusra azért valamivel gyorsabb ütemet jósolt. És ugyan az eltérés nem jelentős, szerinte a továbbra is negatív tartományban lévő éves fogyasztói árindex jól jelzi, hogy a 3 százalékos középtávú inflációs célhoz a korábban gondoltnál jóval lassabban fog felzárkózni a gazdaság.

Úgy véli: a a 12 hónapos index várhatóan csak az év utolsó hónapjaiban fogja elérni az 1 százalékot, az éves átlagos inflációs mutatóban pedig a korábbi 0,7 százalékos érték helyett már azt várja, hogy a fél százalékot sem éri el az idén

Mindez lehetőséget nyújt a jegybanknak arra, hogy minden különösebb nehézség nélkül tovább csökkentse irányadó rátáját, amelyet május végén mérsékelt 2,4 százalékosra. Miután az Európai Központi Bank a múlt héten vágta meg a saját kamatát, és a defláció rémétől tartva egyéb intézkedéseket is hozott az eurozóna gazdasgának felpörgetésére és a hitelezés beindítására a nemzetközi környezet is kedvez Matolcsy György esetleges kamatcsökkentési szándékainak. Elemzők már korábban azt is elképzelhetőnek tartották, hogy az MNB akár 2 százalékig is lemegy, ám a jegybankelnök Londonban már igyekezett hűteni a várakozásokat, modván: "valami kis mozgástér" van.