Az alacsony infláció monetáris következményei azonban érdekesek lehetnek. Az árstabilitást egyelőre nincs, ami kikezdje, hiába nőnek a reálkeresetek, és kiskereskedelmi forgalom, ennek keresletnövelő, árgerjesztő hatása eddig még nem érvényesült. Ezt figyelembe véve, és az ukrajnai válság elhúzódásának csekély zavaró piaci hatásai tapasztalva nyilva áll a lehetőség egy esetleges újabb, május végi kamatvágásra. A jelenleg 2,50 százalékon álló ráta további faragásánál már óvatosan kell eljárni, a befektetői szemmel nézve velünk egy kalapban lévő lengyeleknél már elérték a 2,50 százalékos „érzékenységi küszöböt” és nem is hajlandóak – nem látják értelmét – tovább menni.
Magyarországon is egyöntetű az a vélemény, hogy a legutóbbi kamatvágások már nem osztanak, nem szoroznak gazdaságélénkítési szempontból tekintve. Szerdán többet lehet mondani a kamatcsökkentési ciklus következő állomásáról, a jegybank monetáris tanácsának áprilisi kamatdöntő üléséről szóló rövidített jegyzőkönyvből kiderül, mennyire megosztott a testület a kamatpálya megítélését illetően.
Visszatérve az inflációhoz, a KSH adatai szerint 2013. áprilishoz viszonyítva az élelmiszerárak 0,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül csökkent a liszt (20 százalék), a cukor (17,1 százalék), az étolaj (13,8 százalék), a tojás (7,6 százalék), valamint az idényáras élelmiszerek (4,9 százalék) ára. Drágult viszont a tej (10,3 százalék) és a sajt (9,5 százalék). 7,3 százalékkal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén áremelkedés következett be a szolgáltatások esetében (1,6 százalék), ezen belül azonban a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent.
Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenés történt (0,6 százalék), ezen belül az üzemanyagok ára 1,9 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért 1,4, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (10,3 százalék). Ezen belül a vezetékes gázért 11,8, a távfűtésért 11,4, az elektromos energiáért 11,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. áprilishoz viszonyítva.
Márciushoz képest viszont a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek 0,3 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 3,4 százalékos áremelkedésének következtében. Csökkent a csokoládé, kakaó (2,9 százalék), a cukor (2,4 százalék), valamint a liszt (1,7 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak egy hónap alatt, 2,3 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően.
A szolgáltatások ára nem változott egy hónap alatt – írja a KSH. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia körében árcsökkenés történt (0,3 százalék). A tartós fogyasztási cikkekért, valamint az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára szintén 0,1 százalékkal csökkent.
A 0,2 százalékos éves inflációt váró Erste Bank elemzőit az élelmiszerárak alakulása lepte meg, az idényáras élelmiszerek ilyentájt dinamitként robbantják az indexet, most viszont csak egy halk pukkanás tanúi lehettünk. Ha ez így folytatódik, akkor a következő hónapban a gázárcsökkentés hatásának érvényesülésével akár újabb mélypont is következhet, mindenesetre lefelé mutató kockázatok egyre határozottabban körvonalazódnak.
Jelenleg éves átlagban 0,7 százalékos, év végére pedig 2 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulálnak a bank elemzői, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a maginfláció is tovább süllyedt, a márciusi 2,7 százalékról 2,4 százalékra, ami azt mutatja, hogy az energiaár-csökkentések mellett az inflációs alapfolyamatok is igen mérsékeltek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a belső kereslet továbbra is gyenge, ami némileg ellentmond az elmúlt hónapok kedvező kiskereskedelmi forgalmi statisztikáinak, illetve az import exportot is meghaladó növekedésének. Hogy teljesül-e az Erste elemzőinek azon várakozása, hogy idén a 12 éves mélypontról emelkedésnek indult a lakossági fogyasztás, az a részletes első negyedéves GDP-adatokból derül majd ki.
