A döntés okairól szóló közleményt három órakor teszi ki honlapjára az MNB, de gyakorlatilag Matolcsy György múlt csütörtöki felszólalásában foglaltakhoz képest nagy meglepetést az sem tartogathat. A jegybankelnök akkor egy londoni konferencián jelezte, hogy van még mozgástér a további csökkentésekhez, de a legvérmesebb reményeket lehűtve azt is hozzátette, hogy a kétszázalékos kamatminimum szerinte túl merész.

Földi Imre / Népszabadság

Így is lett, a közlemény meghatározó utolsó bekezdésében azt írják, hogy „a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. Hazánk kockázati megítélésének javulása mellett volt lehetőség az alapkamat óvatos csökkentésére. A Monetáris Tanács a kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehetőségéről a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a júniusi inflációs jelentés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében fog dönteni.” Lefordítva ez azt jelenti, hogy az eddigiek szerint menetel tovább a monetáris tanács a tavaly előtt augusztusban megkezdett úton, amikor megkezdte az akkor 7 százalékon álló ráta lépcsőzetes csökkentését.

Való igaz, az infláció a monetáris döntéshozók kezére játszik, áprilisban negyven év után először mért a Központi Statisztikai Hivatal deflációt, bár az egy évvel ezelőttitől 0,1 százalékkal elmaradó fogyasztói árindex a jegybankelnök álláspontja szerint egyszeri hatásokat tükröz, megismétlődésére nem sok esély mutatkozik. A volatilis ármozgásokat kiszűrő, a direkt kormányzati intézkedések torzító hatásait figyelmen kívül hagyó maginfláció egy százalék feletti értéke is erre utal.

Az év végére két százalék felé halad majd az árindex, azonban az év egészét 0,8 százalékos átlagmutató jellemzi. Inflációs nyomás nincs a gazdaságon, s hiába nőttek a reálbérek, ennek a keresletfokozó hatása egyelőre mérsékelten érvényesül. Az eddigi forintgyengülés hatásai sem látszanak meg az árak alakulásán. A másik meghatározó tényező, a nemzetközi befektetői hangulat is kedvez a kamatcsökkentési ciklusnak, hiszen az ukrán elnökválasztás eredménye ebből a szempontból kedvező volt, erősítette a válság rendezésebe vetett bizalmat.A magyar országkockázati mutató is örvendetesen alakult, az általános hangulatjavulást tükrözve a magyar csődkockázati felár (CDS) a 200 bázispont környékén vert tanyát.

Elemzők szerint a fokozott óvatosság eddig is, ezután is indokolt lesz a kamatpálya formálásánál, mert annál nagyobb blamázs és hitelvesztés nem érheti a monetáris tanácsot, ha egy hirtelen beköszöntő válsághelyzet kapcsán kapkodva vissza kellene emelniük a kamatot. Előbb utóbb erre sor kerül, de nem mindegy, milyen piaci körülmények közepette.

Az infláció alakulása mellett az ország kockázati megítélésének javulását emelte ki gyorsértékelésében Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere. Szerinte a piac értékelte az MNB bruttó külső adósság csökkentése érdekében hozott intézkedéseit (a kéthetes kötvény betétté alakításának tervét), miközben a CDS felárunk 2010 óta a legalacsonyabb szintre csökkent, és az állampapír piaci hozamok is új mélypontokat ütöttek, rendkívül erős kereslet mellett.

Az elmúlt egy hónapban a fejlett piaci hozamok mérséklődésével párhuzamosan ismét kedvezőbb megítélés alá estek a feltörekvő piaci országok. Az utóbbi hetek tőkeáramlási adataiból azt látjuk, hogy a tavalyi nagy kiáramlás után ismét megindult a tőke visszafelé ezekre a piacokra. A kedvezőbb hangulatra reagálva a feltörekvő piaci jegybankok hozzáállása is változott, úgy tűnik, kamatemelésektől sehol sem kell most a befektetőknek tartania. A kilátásokat illetően elmondható, hogy deflációs félelmek miatt itthon nincs szükség további vágásra, hisz ősztől emelkedik majd az infláció. Ennek ellenére könnyen elképzelhető, hogy a kedvezőbb környezetet kihasználva tovább vág az MNB – tette hozzá Bebesy Dániel.

Üdvözli a kamatcsökkentési sorozat folytatódását a kormányközeli Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője, Pesuth Tamás, aki szerint az eddigi következetes kamatvágások a gazdasági növekedés beindítását szolgálták, és ez – a szintén jegybanki indíttatású növekedési hitelprogramnak köszönhetően – sikerült is. A mostani vágást Pesuth nemzetközi pénzpiaci, illetve hazai pénzügyi stabilitási szempontokkal magyarázza, utalva az inflációs folyamatokra. Rajta kívül számos elemző ítéli úgy, hogy már csak szimbolikus üzenete van a kamatcsökkentéseknek, érdemi növekedésösztönző hatásról már nem lehet beszélni.