A 2015 végéig hatályos hosszú távú földgázszállítási szerződés nem jelent kockázatot, mert az át nem vett mennyiséget később tudja Magyarország esetleg lehívni, a szerződés meghosszabbítása ráutaló magatartással történt meg - közölte tegnap a parlamentben képviselői kérdésre Aradszki András energetikai államtitkár.

A kijelentés megerősíti azt a lapunkban elsőként megjelent értesülést, miszerint az utóbbi öt év során az 1995-ös szerződésben előírt, de igény híján át nem vett 15-20 milliárd köbméter gáz leszállításának 2015 utánra csúsztatásáról a felek az elmúlt évek során már tételesen megállapodtak. Eszerint az orosz gázellátás folyamatos fenntartásához 3-6 évig semminemű kétoldalú kormányközi megállapodásra nincs szükség. Igaz, forrásaink egy ezzel kapcsolatos formális jóváhagyó nyilatkozatot sem zártak ki.

Aradszki Tóth Bertalan szocialista képviselő több kérdése után adott válaszában hangzott el a meghosszabbításra vonatkozó kijelentés. Tóth arról is faggatta Aradszkit, hogy egyáltalán miért a politikusok dolga aláírni a megállapodást, amikor azt a szakcégek kötik egymással, és Angela Merkel két héttel ezelőtti látogatásakor Orbán azzal hárított el kérdéseket, hogy "miniszterelnökök nem szoktak konkrét cégügyekről tárgyalni".

Az államtitkári kijelentés szöges ellentétet mutat a két ország hivatalos kommunikációjával. Orbán Viktor az elmúlt hetekben először arról beszélt, hogy a magyar háztartások és gazdaság energiaellátásának biztosítása érdekében tárgyalnia kell Putyinnal a 2015-ben lejáró kétoldalú szerződés utáni időszakról. Később rugalmas megállapodás iránt támasztott igényt, mondván, nem tudni, a jövőben merre mennek a világpiaci energiaárak. Sem arról, hogy az oroszok 2019-től Ukrajna helyett csak Görögországig szállítják el a magyar gázt, sem a korábban át nem vett mennyiségek sorsáról nem tett említést.

Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója a látogatás előestéjén az MTI-nek szintén úgy fogalmazott: magyarországi látogatásán az orosz elnök tárgyalni fog a kétoldalú gázszerződésről, amit vagy meghosszabbítanak, vagy új szerződéssel váltanak fel. Szavai szerint a felek nyilvánvalóan meg fogják vitatni "az Európai Unió álláspontja miatt a Déli Áramlat lemondása miatt kialakult helyzetet". Usakov hozzátette, hogy Oroszországnak Magyarország fontos piac a kőolaj- és földgázszállítások szempontjából.

Hazai kormányforrásokból ugyanakkor már tegnap úgy értesültünk, hogy a magyar félnek nem áll szándékában teljesen új szerződést kötni.

A gázügyben tapasztalható totális köd remélhetőleg nem zavarja Putyin gépének hamarosan várható leszállását.