Orbán mégis az oroszok felé fordul
Orbán Viktor a Vlagyimir Putyinnal folytatandó tárgyalásokon oldaná meg Magyarország energiaellátásának jövőjét. Pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök maga hozta kapcsolatba az orosz elnök februári látogatását az idén lejáró magyar–orosz gázszerződéssel. Ráadásul, eltérve néhány évvel ezelőtti szóhasználatától, már nagyfokú kiszolgáltatottságot mutatott.
Az alkuban a magyar kormány elvileg a más irányú gázbeszerzésre alkalmas magyar–szlovák vezetékkel revolverezné az oroszokat, de ez tisztázatlan okokból az ígéretek ellenére nem működik, a hazai üzemeltető hallgat. Ma 2015 utánra nem biztosított sem a háztartások, sem a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia – fogalmazott Orbán a közrádióban, a probléma megoldását Putyin látogatásától várva. Három éve még úgy fogalmazott: három éven belül szeretné, ha Magyarország energiaellátása nem csak egy országtól függene.
|
A magyar miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő tavaly márciusban jelképesen összekötötte a két ország hálózatát Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ezután sincs akadálya annak, hogy ésszerű árfekvés esetén Oroszország „is” hozzájáruljon a magyar energiaellátáshoz – fűzte hozzá akkor. Valószínűleg az tette ilyen magabiztossá, hogy már akkor is tervezték az azóta 40 milliárd forint közpénzből megépült magyar–szlovák vezetéket, amely elvileg más forrású gázhoz is utat nyit. Igaz, a „nyugati” gázhoz már a magyar–osztrák gázkapcsolat 1996-os átadása óta hozzáférünk, és az ottani tőzsdék élénkülése, valamint az így kialakult jelentős áresés folytán a cső az utóbbi években csúcsra jár.
A magyar kormányfő még tavaly év végén is január elsejére tette a magyar–szlovák vezeték beindulását, ám ez máig nem történt meg. Az üzemeltetést végző állami Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt., illetve tulajdonosa, a Belügyminisztérium nem válaszolt az ennek okát firtató kérdésünkre. Ez, tekintettel a kérdés nemzetstratégiai jellegére, talán különösen visszás. Ellentétben a szlovák oldalt üzemeltető, a kereskedelmi kezdetet korábban február elejére ígérő Eustreammel, amely válaszában a maga részéről a teljes körű készültséget, valamint a magyar oldalon jelentkező akadályokat említette.
Hírek szerint a hazai szakaszon tavaly év végén felmerült műszaki problémák mára elhárultak, az MGT üzemeltetői engedélyének Európai Uniótól is függő kiadása viszont tényleg várat magára. (Nem kizárt, hogy Putyin épp emiatt szorgalmazta a minél korábbi találkozót.) Eközben a kormányfő három évvel ezelőtti harcias kiállása mögé hazai szakértők is felsorakoztak, mondván, az elmúlt évek zuhanó kereslete miatt a szerződésben fixált mennyiségek ellenére olyan sok gázt nem vettünk át, hogy ennek 2015 utáni érvényesítésével akár 2020-ig kitolható egy új szerződés megkötése. (Az oroszokkal kötött megállapodás szerint ugyanis a leszerződött gázt akkor is ki kell fizetnünk, ha nem vesszük át, az így lekötött, de még le nem hívott tételekkel pedig akár még évekig biztosított az ország gázellátása.)
Ráadásul tavaly, amikor Orbán Viktor váratlanul Oroszországnak adta a paksi nukleáris bővítést, ezt magyar, sőt orosz kormánykörök is az orosz gáztól való függetlenedésünk zálogaként tüntették fel. Most, a szerződés lejártának közeledtével azonban Orbán Viktor kiszolgáltatottságunkat hangsúlyozó érvelésmódra váltott. A jövőben ez vezethet a lehető legdrágább gázhoz.
