Az EPRI 2015-ben 170 millió dollárt költ nukleáris kutatásokra. Ezek érintik az öregedéskezelési eljárásokat, a roncsolásmentes anyagvizsgálatokat, az üzemanyag- és berendezésmegbízhatóság növelésének lehetőségeit, a fejlett nukleáris technológiákat, a kockázat- és biztonságmenedzsmentet, valamint a kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékok, illetve kiégett fűtőelemek kezelését.

„Az EPRI eddigi eredményei részleteiben is megismerhetővé válnak számunkra, emellett bekapcsolódhatunk azokba a jelenleg futó kutatási programokba is, amelyek segíthetik a kihívásoknak való megfelelést. Tagként részt vehetünk a kutatási irányok kijelölésében, és széles körű nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítésére is lehetőség nyílik. A megállapodás fontos lépés az atomerőmű biztonságának és működési hatékonyságának további javításában, ugyanakkor a kiváló hazai szakemberek az EPRI szakmai erejét is növelik" – mondta Pekárik Géza, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki igazgatója.

Az EPRI éves szinten 350 jelentést készít nukleáris témákban. Az atomerőmű ebből a tudásbázisból merítve fontos gyakorlatokat hasznosíthat – közlik. „A világ atomerőműveinek 80 százalékával kapcsolatban állunk. A mostani együttműködés növeli a paksihoz hasonló VVER-típusú erőművekkel kapcsolatos tudásunkat és tapasztalatunkat. Számunkra az atomerőművek biztonságos, gazdaságos üzemeltetése a legfontosabb, ezért biztos, hogy Paks hosszú távú biztonságos üzemeltetéséhez is hozzá tudunk járulni" – fogalmazott Neil M. Wilmshurst, az EPRI alelnöke.

Az 1972-ben az Amerikai Egyesült Államokban létrehozott EPRI független, nonprofit, villamosenergia-ipari megoldások kidolgozására szakosodott szervezet. Tevékenysége mára harmincnál több országra terjed ki. A nukleáris szektorban elsődleges céljuk a meglevő atomerőművek lehető legnagyobb biztonsága és kihasználtsága. Lehetővé kívánják tenni a fejlettebb atomerőművek építését, és támogatják a nukleáris alapú villamosenergia-termelés hosszú távú fenntarthatóságát – zárul közleményük.

A Paksi Atomerőműben való külföldi megjelenés visszatérő parázs viták tárgya. Az Orbán-kabinet tavaly év elején pályázat nélkül Oroszországnak ítélte a mintegy hatezermilliárd forintos bővítést, ezzel például az amerikai Westinghouse-t kiütve a nyeregből. Orbán Viktor visszatérően összefüggést sejtet az Egyesült Államok kormányának ellenük irányuló politikai támadásai és az amerikai cégeknek kedvezőtlen magyar fejlesztési döntések között. Az év végén Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter külföldi menedzsereket szorgalmazott a szerinte nem elég hatékony paksi nukleáris létesítmény élére. Emellett egy, az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő nemzetközi tanácsadó testület szükségességét is felvetette. Angela Merkel német kancellár február eleji magyarországi látogatása kapcsán pedig olyan hírek terjedtek el, hogy a Siemenst is beveszik a bővítésbe. Ezt az érintett német konszern akkor cáfolta, és eddig a többi felvetésből sem lett semmi.