Meg kell osztani a terheket; ahol haszon keletkezik, azt szolidaritási, szociális és fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve szeretnénk visszaforgatni - fogalmazott Németh Szilárd fideszes rezsibiztos mai tájékoztatóján ama kérdésünkre, hogy a jövő hét hétfőtől hatályos 5,7 százalékos áramrezsicsökkentés terheit miért szinte kizárólag az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Műveknek és miért nem a korábban luxusprofitváddal illetett külföldi tulajdonú szolgáltatóknak kell viselniük.

Németh Szilárd M. Schmidt János / Népszabadság

A rezsibiztos epésen megjegyezte: egy évvel korábban pont az ellenkezőjét kérdeztük. Ez hozzávetőlegesen igaz, aminek az az oka, hogy egy évvel korábban a Fidesz pont az ellenkezőjét csinálta. Az első, 10 százalékos lakossági rezsicsökkentés terheit szinte akkor kizárólag a külföldi tulajdonú szolgáltatókra és a lakosságon kívüli fogyasztókra terhelték. A második, novembertől és nem a Németh Szilárd által említett júliustól érvényes 11,1 százalékos tarifavágásból már a szolgáltatók mögött nagykereskedőként, illetve a központi hálózat üzemeltetőjeként az MVM-nek is ki kellett vennie a részét. A pletykák az amúgy rendszeresen költségvetési százmilliárdokkal stafírozott MVM-nél „felfedezett” luxusprofitot az Orbán Viktor kormányfő és Simicska Lajos között állítólag megromlott viszonnyal hozzák összefüggésbe. A piac az MVM vezetőinek személyéből régóta úgy tartja, hogy a Fidesz-közeli háttérembernek erőteljes informális befolyása lehet az állami energiaholdingra.

A rezsibiztos a lakossági áramárcsökkentés kapcsán azt is szükségesnek tartotta kiemelni, hogy Orbán Viktor a vállalkozások rezsiterheinek csökkentését is meghirdette. Ehhez képest, mint felhívtuk a figyelmét, a kormány most sem élt a jogával, és a kisvállalkozások, illetve a közintézmények (önkormányzatok, iskolák, egyházak) áramtarifáját nem csökkentette a lakosságéval együtt. Németh Szilárd erre válaszul - tévesen - úgy értelmezte kérdésünket, hogy mi „elsősorban ilyen bt.-kre” utalhatunk. A tévesen értelmezett kérdésre válaszul azt javasolta megoldásként, hogy a bt. egy magánszemély nevén vásároljon áramot, és akkor máris vonatkozik rá a rezsicsökkentés. Ugyanezt javasolta a lakosság számára olcsóbbá tett PB-palackok vásárlásakor is, ahol az eladó nem kérdezi meg, hogy „bőrcserzéshez vagy kávéfőzéshez” vásároljuk azt.

Ez az etikailag kevéssé kiforrott javaslat, még ha szabályos is lenne, az érintett több százezer vállalkozás csupán töredéke esetén oldható meg. Egy adott cég akkor igényelhet a kormány által meghatározott - a világpiaci hatásoknak kevésbé kitett - tarifát, ha keveset fogyaszt, nem akkor, ha történetesen bt. a cégformája. Ráadásul nehéz elképzelni, hogy egy önkormányzat vagy akár a sajtótájékoztató színhelyéül szolgáló Képviselői Irodaház árammérőjét átírják egy magánszemélyére.

A rezsibiztos magyarázatként azt is hozzáfűzte, hogy az ipari rezsicsökkentéssel épp most foglalkozik a kormány, ami jövő év elejétől már érzékelhető lesz. Ez szintén kitérő válasz. Az ipari rezsicsökkentés azért várat magára, mert olyan cégekre vonatkozik, amelyek tarifájának csak egy kis részét határozza meg a kormány, a nagyobb rész piaci versenyben dől el. Ennek csökkentése pedig körültekintő vizsgálatot igényel. A kis cégek és a közintézmények tarifamegállapítása ezzel szemben a kormány kizárólagos joga. Ezt a kört a lakossághoz hasonlóan ekképp védik a piaci hatásoktól. Vagyis a kabinet a kis cégek és a közintézmények tarifáját a lakosságéhoz hasonlóan egy egyszerű tollvonással mérsékelhetné. A szeptember 1-től hatályos áramdíjcsökkenés során viszont a kormány úgy döntött, hogy az általa vélt piaci áramárcsökkenés hatásait a háztartások esetében érvényesíti, míg a kis cégek és a közintézmények esetében nem.

Németh Szilárd tájékoztatóján megismételte a rezsicsökkentés eredményeit. Így kitért arra is, hogy idén október 1-től 3,3 százalékkal tovább mérséklődhet a lakossági távhődíj. A rezsicsökkentés céljaként hol azt jelölte meg, hogy az európai átlag alá kerüljünk, hol azt, hogy mi legyünk a legolcsóbbak. Az általa bemutatott - nem a tényleges, hanem a keresetszínvonalhoz viszonyított árak szerinti - Eurostat-adatsorban tavaly év végén Magyarország az áram tekintetében az uniós tagállamok között a harmadik, a gáz esetében pedig a második legolcsóbbnak számított. Végül is célként - hol Európára, hol az Európai Unióra utalva - a legolcsóbb energiaárat jelölte meg.

Németh Szilárd megemlítette, hogy a kormány újabb határozatot hozott az áram, a gáz és a távhő közszolgáltatás egy cégbe szervezéséről. Hogy ez konkrétan miként valósulna meg - tekintettel például arra, hogy az áram- és gázszolgáltatás jelenleg jórészt magántulajdonú -, a kérdések ellenére nem részletezte. Azt azonban leszögezte: lépéseiket annak figyelembe vételével tervezik, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam, az EU tagja. Ennek kapcsán arra kért mindenkit, hogy az államosítás szót ne használja, mert azt „az elvtársak művelték az ötvenes években”.