A rezsibiztosi minőségében körülbelül egy éve megszólaló Németh Szilárdot ez ügyben alighanem rosszul tájékoztatták. A kis fogyasztású vállalkozások ugyanis a lakossággal együtt az úgynevezett egyetemes szolgáltatás részei. Ez a kör szakértők szerint a gázfogyasztó cégek mintegy 40 százaléka, több százezer kisvállalkozás. Az ő tarifájukat ugyanúgy a kormány szabja meg, mint a lakosságét. Kifejezetten azért, mert a két kör piaci helyzete hasonló.
A szavakban a vállalkozások energiaköltség-csökkentését hirdető Orbán-kormány a tavalyi első lakossági rezsivágás alkalmával a kis cégek tarifáját leválasztotta a lakosságétól. Így ma már 31 százalékkal többet fizetnek a gázért a lakosságnál.
Szintén tegnap Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára – nem tagadva, hogy számos cég része az egyetemes szolgáltatásnak – kérdésünkre úgy fogalmazott: előre nem látható kockázatokat jelentett volna az elmúlt évek során a lakossággal egy körbe vont kis cégek energiadíj-csökkentése.
A kormány az elmúlt négy év során a megfizethető energiaárak és az ellátás függetlenségének növelése mellett az ellátás biztonságát is ugyanolyan fontosnak tartotta, amit semmi nem veszélyeztethet – tette hozzá. De a Fidesz, ha nyer, tesz a vállalkozások rezsicsökkentéséért is.
Megjegyzendő: a cégek fennmaradó 60 százaléka – a nagyobb fogyasztók – nem vásárolhatnak egyetemes szolgáltatási tarifán. Ez a kör köteles gázkereskedőkkel egyezkedni. Tarifájuk egy kisebb részét viszont szintén a kormány szabja meg. Korábbi felmérések szerint a kabinet e tételeket folyamatosan emeli.
Tavaly azt tanácsolták a cégeknek, hogy a központilag emelt tételek hatását a gázkereskedőkkel folytatott alkuval csökkentsék. Elemzők szerint a piaci gázárcsökkenés a belső tarifaelemek kormányzati emelését nagyrészt valóban kioltotta. De mivel ez a környező országokban is igaz volt, versenyképességünk ettől nem nőtt.
Németh Szilárd tájékoztatójáról nem hiányoztak a rezsikampány ismert fordulatai sem. (A 2002–2010 és 2010–2012 közötti áremelésekre, illetve a 2013 óta tartó rezsicsökkentésekre vonatkozó adataikat lapunk korábbi számításai nem mindenben támasztották alá.) Meglátása szerint az áprilisi 6,5 százalékos újabb lakossági gázárcsökkentéssel a tarifák a 2007 elejinek felelnek meg.
Ami adataink szerint nem rászoruló fogyasztó esetén a 2008. július 1-je, rászorulók esetén pedig a 2010. április 1-je előtti szint volt hasonló. Szerinte az eddigi rezsicsökkentések 240 milliárdja után az újak révén évi 360 milliárd forint kerül vissza a magyar gazdaságba. Az összeget szerinte eddig „kivitték az országból” az energiacégek.
Ez ismét egy a Fidesz-kommunikációra jellemző, erős, hamisnak tetsző állítás, amelyet semmilyen általunk ismert adat nem támaszt alá. Ha a külföldi kézben lévő energiaszolgáltatók vittek ki is osztalékot, annak mértéke évente nem volt magasabb a tízmilliárdos nagyságrendnél. Németh szerint a piaci gázárcsökkenés a lakos sági rezsicsökkentésnél kisebb mértékű volt, vagyis „extraprofitot” is elvettek a szolgáltatóktól.
A kormány kevéssé egyértelműsített tervei kapcsán, miszerint a mérőórák cseréje ingyenes lesz, a fejlesztési költség pedig feleződik, Németh Szilárd konkrétum gyanánt kérdésünkre annyit mondott: ahol eddig 8400 forint volt a földvezeték métere, ott az 4200 forintba kerül majd a fogyasztónak.
Fónagy János a kormány képviseletében az elmúlt négy év főbb energetikai mozzanatairól számolt be. Többek között megemlítette, hogy elfogadták az energiastratégiát, megvették a gáztárolókat és a magyar–orosz gázszerződés felett rendel kezőgáznagykereskedőt, szerződtek a paksi atomerőmű orosz bővítéséről, és nőtt a megújulók részaránya.
Idén még „yes” a profit
A nonprofit – no profit – energiaszolgáltatásról szóló tervezet szerint az energiaszolgáltatók nyereségüket nem vihetik ki profitként, azt fejlesztésre, üzemeltetésre kell költeniük – közölte kérdésünkre Fónagy János. Hozzátette: a 2013-as eredmények utáni osztalékfelvételi szándékokat ez nem érinti. A hírek szerint a hazai energiaszektor külföldi tulajdonosai a hírek hatására idén minden fillért igyekeznek kivonni hazai érdekeltségeikből. Mivel javarészt veszteségesek, így az osztalék – a 2007-ben mesterségesen százmilliárdosra hizlalt –eredménytartalékaikat csökkenti. Ennek kifizetése érdekében alighanem hitelfelvételre kényszerülnek, amit anyavállalatuk biztosít. Németh Szilárd elmondta: az energiaszolgáltatók osztalékfizetésébe nem szólhatnak bele. Értesülésünk szerint a kabinet egyes szakértői –a politikai állásfoglalásokkal szemben –úgy vélik: ha egy cég eredménytartalékából vesz fel osztalékot, az nem sérti az üzemeltetési-fejlesztési terveket.
