Holttestek borítják a haiti főváros utcáit
A francia hírügynökség ezzel párhuzamosan úgy idézte Jean-Max Bellerive szavait, hogy "a belső területek lakosaival együtt úgy gondolom, hogy (az áldozatok száma) jóval százezer fölött van". - Remélem, ez nem igaz, mert remélem, hogy az embereknek volt idejük kimenni - tette hozzá.
Korábbi hírek és hivatalos bejelentések több ezerre teszik az áldotzatok számát. A pusztítás hatalmas, csupán a fővárosban, Port-au-Prince-ben sok épület összeomlott. Az utcákon rengeteg sebesült fekszik. Összedőlt az ENSZ helyi képviseletének ötemeletes székháza, és az elnöki palota is romokban hever. Nemcsak a szegény tömegek viskói váltak a földdel egyenlővé, a tehetősebb rétegek lakta városrészekben is nagy volt a pusztítás. Az utcákat holttestek borítják: kevesebb mint huszonnégy órával a földrengése után Port-au-Prince lakosai hamis remények és teljes kétségbeesés között hánykolódva halottaikat számlálják.
– Úgy tűnt, hogy összeomlik a hegy. Az emberek pánikba estek – mondja Emmet Murphy, aki egy amerikai nem kormányzati szervezet haiti misszióját vezeti, és a földrengés időpontjában éppen úton volt a fővárostól 40 kilométerre délre fekvő Jacmel városba. – Szerencsés vagyok, hogy életben maradtam... sokakkal ellentétben, akik életüket vesztették – tette hozzá.
Nehéz megbecsülni a halottak számát. Összeomlott az elnöki hivatalnak otthont adó palota, kórházak, közintézmények, házak százai váltak a föld felszínével egyenlővé. A kétmilliós Port-au-Prince utcái egy hatalmas tátongó sebre emlékeztetnek, mindenhol holttestek hevernek. Számtalan sérült, köztük súlyos sérültek, végtagjaikat elvesztett emberek vánszorognak az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet ideiglenes ellátó helyeire. Egyes iskolákban minden diákot megölt a természeti a csapás, és ha nem a gyerekek, akkor szüleik vesztették életüket. – A korábbiaknál biztosan nagyobb lesz az árvák száma, noha már így is sokan vannak – sajnálkozott Dixie Bickel, egy fővárosi árvaház igazgatónője.
A külföldön élő haitiak nagyon aggódnak. Miamiban a Kis Haitinek nevezett városrész katolikus templománál zokogók hada várja a híreket az otthon maradt hozzátartozói felől. – Remélem, hogy anyám megmenekült. A földrengés által leginkább sújtott negyedben, a Carrefourban él. Minden romba dőlt. El sem tudom hinni – mondta Roudeline Jason, aki attól tart, hogy az egész családja odaveszett. Mivel a telefonösszeköttetés megszakadt, bizonytalanságban és aggodalomban tölti minden percét. Barátnője, Nathalie Dorzelma jóval nyugodtabb és szerencsésebb, ő már tudja, hogy testvérei és édesanyja életben maradtak. A szülői ház összedőlt, de mindenki ép és egészséges, s most egy templomban várnak segítségre.
Egy újságíró helyszíni beszámolója szerint lakosok elkezdtek fosztogatni üzleteket a fővárostól északra. A riporter szintén számos holttestet és sebesültet látott az utcákon. Többen az utcán töltötték az éjszakát azok közül is, akiknek a háza nem dőlt össze, de féltek az esetleges további rengésektől. Az AP amerikai hírügynökség munkatársa jelentette, hogy Petionville településen összedőlt egy kórház.
A haiti rádió szerint károk keletkeztek az elnöki palotában - René Préval államfőnek nem esett baja -, de megrongálódott számos más középület is, beleértve a parlamentet is. Préval szintén azt mondta, a földmozgás elképzelhetetlen mértékű kárt okozott, köröskörül holttestek hevernek, a parlament beomlott épületéből hallani lehet a romok alatt rekedt emberek segélykiáltásait, a kórházak zsúfolásig vannak sérültekkel. – Katasztrófa, ami történt – mondta.
Szemtanúk szerint káosz uralkodik, és az összedőlt házak miatt járhatatlanok az utak, megszakadt a telefonösszeköttetés, ami nehezíti az áldozatok mentését és a károk felmérését. A pánikba esett fővárosiak kétségbeesetten próbálják kiszabadítani a romok alól a bajba jutottakat, és kutatnak eltűnt hozzátartozóik után az est beállta után is.
Meghalt az ENSZ-képviselet vezetője
A haiti ENSZ-misszió, a MINUSTAH vezetője valószínűleg életét vesztette a földrengésben, és azok is, akik a környezetében voltak - közölte szerdán Bernard Kouchner francia külügyminiszter.
A tunéziai Hedi Annabi, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja a helyi ENSZ-épületben tartózkodott, amikor a nagy földrengés lerombolta azt. 2007 szeptembere óta látta el feladatát Haitin.
Az ENSZ haiti békefenntartó missziójának főhadiszállása teljesen összeomlott, s a központ személyzetéből sokaknak ismeretlen a sorsa - közölte New Yorkban Alain Le Roy, az ENSZ-főtitkár békefenntartó missziókért felelős helyettese.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint nagyjából 100-150 ENSZ-alkalmazott volt a világszervezet haiti missziójának központjában Port-au-Prince-ben a szigetországot sújtó földrengés időpontjában. Az ENSZ-főtitkár hozzátette, Annabit Kouchner bejelentésével ellentétben egyelőre az eltűntek között tartják nyilván.
7,0-ás erősségű földrengés
Az amerikai földtani intézet 7,0-ás fokozatúra becsülte a földmozgás erejét, az adat többszöri pontosítása után. A földrengés központja a karibi szigetország belsejében volt, alig 16 kilométerre nyugatra a fővárostól, Port-au-Prince-től, és mindössze 10 kilométeres mélységben. Az első, nagy erejű földmozgást két, ugyancsak erőteljes, 5,9-es és 5,5-ös fokozatú utórengés követte.
Az amerikai földtani intézet egyik szakembere szerint több mint kétszáz éve nem volt ilyen nagy erejű földrengés a térségben.
Sürgős segélyekre lenne szükség
Raymond Joseph, Haiti egyesült államokbeli nagykövete a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a földrengésnek valószínűleg "katasztrofális" következményei lesznek az elszegényedett országra.
Barack Obama amerikai elnök közleményében tudatta, hogy Washington folyamatosan figyelemmel kíséri a haiti helyzetet, kész segíteni a szigetország lakóinak, "gondolatokban és fohászokban" velük van. Obama közölte: országa segít a "kegyetlen és felfoghatatlan" tragédia, a feltehetően több ezer halálos áldozatot követelő természeti katasztrófa következményeinek felszámolásában, a helyreállításban. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet akar játszani a szegény karibi országnak nyújtandó segélyakcióban. A katasztrófa utáni első órák és napok rendkívül fontosak az emberéletek megmentésében, a romok alatt rekedt életben maradt áldozatok felkutatásában, a nagyobb tragédia elkerülésében - hangsúlyozta.
Az Egyesült Államok 72 fős katasztrófaelhárító csoportot küld a karibi szigetországba. A mentőszakemberek hat keresőkutyával, és csaknem 48 tonna mentőfelszereléssel érkeznek a helyszínre. Az amerikai elnök utasítást adott humanitárius segély előkészítésére, s Kanada, illetve Venezuela is segélyt ajánlott fel a bajba jutott országnak. Az egyébként is nyomor sújtotta Haitire a magyar Baptista Szeretetszolgálat két munkatársa is útra kelt Budapestről, hogy amerikai és ausztrál mentőkkel közösen bekapcsolódjon a mentésbe.
Az amerikai hadsereg úgynevezett déli parancsnoksága bejelentette: hadihajókat irányítanak a térségbe, ezenkívül a légierő szakértői is Haitira utaznak, hogy segítsenek a Port au Prince-i repülőtér működtetésében. Az első gyorsreagálású amerikai katasztrófavédelmi csoport a Costa Rica-i San Joséból már szerdán kora délután megérkezik Haitira, majd alig két órával később egy mentőcsoport is a szigetországba érkezik az amerikai főváros, Washington körzetéből. A légierő Floridában állomásozó egyes számú különleges műveleti ezredének több gépe helyi idő szerint szerdán délután landol Haitin.
A USS Carl Vinson repülőgép-hordozó is elindult a szigetország irányába, várhatóan csütörtökön ér Haiti partjaihoz. A haditengerészet több egyéb hajót is a térségbe irányít; állítólag szó van arról, hogy a USNS Comfort kórházhajót is odavezénylik Baltimore-ból, bár annak felszerelése és odautaztatása több napot vesz igénybe.
Az Európai Unió első lépésként hárommillió eurós segélyt szabadított fel - ez ilyen esetben a maximum - és ezt további felajánlások követik annak fényében, hogy mire van leginkább szükség. Indítják a válságkezelési mechanizmust is, amely a tagországok segítségét koordinálja. A soros elnökséget adó Spanyolország három, egyenként ötven tonna típuscsomaggal megrakott repülőgépet indít, és felajánlotta panamai logisztikai létesítményeit az EU számára. Madridban már arra is gondoltak, hogy szükség esetén rendőröket és csendőröket is küldenek.
Külön-külön felajánlásokat tett már az európai országok közül Hollandia, Nagy-Britannia, Belgium, Olaszország, Németország, Franciaország és Luxemburg is, egyenként esetenként több millió euró értékben. Több ország tábori kórházat is küld, amint lehet, és több fővárosban gondoltak arra is, hogy a továbbiak érdekében elsőrendű fontosságú a kárfelmérés, amelyet külön, speciális, általában katonai képzettségű csoportokra bíznak.
Kanada akár ötmillió kanadai dollárig terjedő segélyt és katonai helyzetértékelő alakulatot küld annak megállapítására, hogy mi a segítségnyújtás legalkalmasabb formája. Kuba orvosokat, gyógyászati anyagok és gyógyszereket küld, és azonnal beveti az eleve ott dolgozó 344 orvosát és ápolóját, aki között csak két könnyebb sérült van. Brazília 10 millió dollárt, élelmet, ivóvizet, gyógyszert és a szállításra nyolc repülőgépet vet be. Mexikóból orvosok, mentőkutyák, kárfelmérők mennek. Kolumbiából egy katonai repülőgépet indítanak mentőkkel, gyógyszerrel és élelmiszerrel, amint le lehet szállni. Venezuela mintegy húsz orvost, tíz tűzoltót, mentőket, szerszámokat, élelmet, vizet és gyógyszert küld. A szomszédos Santo Domingóból mentők és keresőkutyák mentek a helyszínre.
Megkezdte a segélyek szervezését több nemzetközi szervezet, így az ENSZ is. A Vöröskereszt azzal számol, hogy akár hárommillió ember megsegítésére is szükség lehet. Az Amerika-közi Fejlesztési bank egyelőre 200 ezer dollár segélyről döntött, de már bejelentette, hogy ők majd az újjáépítésre koncentrálnak.
A washingtoni külügyminisztérium szerdán figyelmeztetett: nagyon veszélyes a térségbe utazni. Jól mutatja a földrengés erejét, hogy erőteljes földmozgást lehetett érezni a Port-au-Prince-től közel 400 kilométerre fekvő a kelet-kubai Santiago városában is.
A földrengés miatt a csendes-óceáni cunami-előrejelző központ szökőárriadót rendelt el a karibi térség egyes országaira, Haitira, a Dominikai Köztársaságra, Kubára és a Bahama-szigetekre vonatkozóan, de később lefújták a riasztást.