Farkas István elmondta: egy pénzügyi rendszer három ponton - az eszközök, a likviditás és a működés területén - lehet gyenge. A magyar hitelintézeteknél az első veszélyforrást tekintve nincs nagy probléma, kinnlevőségeik között elenyésző mennyiségben vannak jelen fertőző eszközök; a portfolió ugyan minden bizonnyal romlani fog, de ezt a pénzügyi rendszer kezelni tudja, mert megfelelő tőke és tartalék áll rendelkezésre a kockázatok fedezéséhez. Működési - intézményi - kockázatokat jelenleg nem lát a felügyelet elnöke, likviditási szempontból ugyanakkor sebezhetőnek tartja a magyar pénzügyi rendszert.

A likviditási sérülékenység az egész közép-kelet-európai térségre jellemző, mivel a lakossági megtakarítás kicsi, ezért a pénzügyi rendszerek jelentős mértékben támaszkodnak a nemzetközi hitel- és tőkeáramlásra - mondta Farkas István. Rámutatott: amikor a nemzetközi hitelforgalom beszűkül, az ilyen országok sebezhetősége sokkal nagyobb, mint azoké, amelyek a hitelezéshez saját lakosságuk betétjeit használják fel.

Ezen segíteni azért nehéz, mert alapvetően bizalmi kérdésről van szó. A piac mindig azt hiszi el, amit el akar hinni - hangsúlyozta. Magyarország helyzetét pedig nehezíti a külföldi piacról finanszírozott nagy devizahitel-állomány és a jelentős mértékű államadósság is, amit tetéz, hogy növekedési potenciálunk alapvetően az exportra épít - tette hozzá.

Az elnök felhívta a figyelmet arra: a pénzintézeti verseny az utóbbi időben országok, kormányok közötti versennyé alakult át, ez legplasztikusabban a betétbiztosításnál jelentkezett, majd a pénzügyi szektort erősítő csomagokkal folytatódott. A pénzügyi rendszerek megerősítésére szükség van az elnök szerint, mert jó bankrendszer mellett láttunk már rossz gazdaságot, ennek fordítottját - vagyis rossz pénzintézeti rendszer mellett jól működő reálszférát - azonban nem.

A pénzügyi szektort segítő csomagokban az elnök szerint világszerte ugyanazt a két elemet alkalmazzák különféle variációkban: tőkét adnak és/vagy bankközi hiteleket garantálnak, az utóbbit azért, hogy a bankok egymás közötti forgalmát biztosítsák.

A tőkejuttatásra Európában egyes esetekben azért került sor, mert a korábbi veszteség elvitte a tőke egy részét, vagyis a működőképesség helyreállításához volt rá szükség. Olyan pénzügyi szereplők is kaptak azonban tőkét, amelyeknek a tőkemegfelelési mutatója jóval meghaladta a törvényi szintet. Esetükben ez bizalomerősítő lépés volt, azt jelezte, hogy az adott kormány bízik bennük; a mostani versenyhelyzetben ugyanis már szinte az a képzet alakult ki, hogy aki nem kap plusz tőkét, "feketebárány" lehet - mutatott rá az elnök. A magasabb tőkeellátottság ugyanakkor a likviditást és a bizalmat is bővíti.

A tőkejuttatásnak Farkas István szerint van egy harmadik eleme is: ha a tőke úgy emelkedik, hogy közben a kihelyezések nem bővülnek, kialakul egy de facto sokkal szigorúbb tőkeáttételi ráta, így később az expanzióhoz már sokkal magasabb tőkekövetelmény kapcsolódik, ami a dinamikát korlátok között fogja tartani - mondta.

A magyarországi úgynevezett bankmentő csomaghoz kapcsolódó azon felvetésekre reagálva, amelyek szerint a kormány a segítségért cserébe túlzottan beavatkozna a pénzintézetek irányításába, Farkas István kijelentette: nincs példa a világban arra, hogy valamely kormány ellenszolgáltatás nélkül tett volna pénzt valamely intézménybe.

A garanciáért nem kér a kormány vállalhatatlan jogosítványokat, a kezességvállalásért díjat kell fizetni. "Adófizető magyar polgárként azonban élesen tiltakoznék az ellen, hogy a magyar kormány valamelyik bankba anélkül tegyen be tőkejellegű pénzeket, hogy ezért ne követeljen magának különleges jogokat" - mondta. Azon, ha egy intézményi vagy magánbefektető 5 százalékos pakettel rendelkezik egy részvénytársaságban, és szeretné képviseltetni magát az igazgatóságban, senki nem háborodik fel - emlékeztetett. Úgy vélekedett, teljesen normális elvárás, hogy ha egy bankot állami pénzből feljavítanak, ne döntsenek az állami tulajdonos jóváhagyása nélkül az osztalékfizetésről vagy például a menedzsment javadalmazásáról.

Farkas István célszerűnek tartaná, ha a pénzügyi közvetítő rendszer valamennyi tagja ismertetné ötéves teljesítményét, ami a nyugdíjpénztárak, befektetési alapok esetében már most is kötelező. A pénzügyi intézmények vezetőinek javadalmazását az elnök az ötéves teljesítményhez - ezt prezentálhatná például az eszközarányos nyereség, a kockázatos eszközök aránya, a províziók nagysága - kötné, s a vezetői prémiumok, bónuszok nagyobbik hányadát csak az ötödik év után fizetné ki. Ez álláspontja szerint a mostani rövid távú érdekeltség felől a hosszú távú érdekeltség felé mozdítaná el a pénzügyi cégek vezetőit.

 A felügyeleti elnök abban bízik, hogy a külföldi anyabankok továbbra is menedzselni fogják itteni leánycégük likviditását, annak ellenére, hogy valamennyi, a tőzsdén jelen lévő, jelentős közép-kelet-európai kitettséggel rendelkező hitelintézet részvényárfolyama nagyot zuhant.

Elmondta: a PSZÁF levélben hívta fel figyelmüket arra, hogy nem fair menet közben változtatni a finanszírozáson, és nem is volna ésszerű, mert növekedési lehetőségre és profitra - ha csökkenő mértékben is - térségünkben lehet számítani. A tulajdonosoknak - válaszuk szerint - nem áll szándékukban a finanszírozás csökkentése. Arra azonban számítani kell, hogy a forrásokhoz jutás nehezebb lesz, és a kockázati felárat meg kell fizetni. Arra kell berendezkedni, hogy vége annak az időszaknak, amikor a pénz korlátlanul rendelkezésre állt - hívta fel a figyelmet Farkas István.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) idei kampányát - az év végi kampányt egyébként a tervek szerint megszüntetnék - Farkas István ironikusan úgy jellemezte, hogy a jelenlegi helyzet a Kínai Kulturális Forradalom idejét - "Virágozzék száz virág!" - idézi, olyan mérhetetlen mennyiségű eltérítés van a díjakban.

Az eltérítések mértéke az elnök szerint aggályos, mert nem biztos, hogy fair versenyfeltételeket jelent. A felügyelet ezért levélben kérte fel a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH), vizsgálja meg, rendben van-e, hogy a biztosítók olyan árakat hirdetnek meg, amelyektől bizonyos, néha nehezen követhető feltételek esetén akár 90 százalékban is el lehet térni, s nézze meg azt is, hogy össze lehet-e ezeket hasonlítani egymással.

Nem vagyunk meggyőződve arról sem, hogy a verseny mindig etikus formában zajlik - mondta Farkas István -, ezért a PSZÁF megkérte a Magyar Biztosítók Szövetségét, amelynek van egy etikai bizottsága, hogy erre vonatkozó általános tapasztalatait ossza meg a felügyelettel.

A PSZÁF az idei átszerződési időszakban is fokozottan felügyeli a piaci szereplőket, és megalapozatlannak tűnő díjajánlat esetén azonnal megteszi a szükséges lépéseket - hangsúlyozta Farkas István. A felügyeletet elsősorban az érdekli, hogy a vállalt kockázatok arányban vannak-e a díjakkal, tartalékokkal - mondta.

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke fontosnak tartaná, hogy legyen valamilyen kollektív garanciaalap a biztosítások mögött is, jelenleg ugyanis ez az egyetlen olyan termékcsoport, ami mögött nem áll védelem arra az esetre, ha valamelyik intézmény csődbe menne.

Az ingatlanalapokkal kapcsolatban az elnök hangsúlyozta: tudatosítani kell a kuncsaftokban, hogy egy házat nem lehet olyan gyorsan eladni, mint az állampapírokat. Nem véletlenül van a tőkepiaci törvényben egészen más - jóval hosszabb - elszámolási napszám (normál esetben 90 nap), mint a többi alap esetében; ezt a periódust most érvényesíteni kellett a szabályzatokban is - tette hozzá.

A tíznapos felfüggesztéssel biztosítani kívánta a felügyelet, hogy amikor a befektetők visszatérnek a piacra, folyamatos legyen a forgalmazás. Az elnök szerint az elmúlt hetekben tapasztalt pénzkivét során a tulajdonosok egyik része azért váltotta vissza befektetési jegyét, mert úgy gondolta, más termékeknek nagyobb a hozamuk, másoknak pedig készpénzre volt szükségük. Egy három hónapos betéten most valóban többet lehet keresni, mint egy ingatlanalapon, de tudni kell azt is, hogy a betét kamata három hónap után megváltozhat - figyelmeztetett az elnök. A készpénzigényt pedig rövid távon nem ésszerű az ingatlanok - ebben az esetben a közösen birtokolt ingatlanok, azaz ingatlan befektetési alapok - értékesítéséből fedezni.

A nyugdíjpénztárak esetében jó irányú változtatásnak tartja, hogy a választható portfoliós rendszer keretében a pénztárak megnövelték a részvényarányt eszközeiknél, amint azt is, hogy a részvénysúlyokat az életkornak megfelelően differenciálták. Az időzítés ugyanakkor a tőzsde "beszakadása" miatt nem optimális - vélte. Ha ugyanis egy nyugdíjpénztár tartani akarta a részvényarányt, a folyamatosan süllyedő piaci részvényárfolyamok mellett folyamatosan új részvényeket kellett vásárolnia, amihez folyamatosan el kellett adnia például állampapírokat, ami tovább rontotta az állampapírpiac helyzetét. A pénztári portfoliók részvényekkel való feltöltési határidejének meghosszabbítása az elnök szerint ezért helyes döntés volt.

A pénztári portfoliók idei rossz teljesítményével kapcsolatban megjegyezte: senki nem örül annak, ha megtakarításának értéke csökken, hosszú távon azonban a hozamok kiegyenlítődnek. Úgy vélekedett: normál körülmények és legalább 15 éves magánpénztári tagság esetén nem lesz kevesebb a tagok járandósága, mintha az állami nyugdíjrendszerben maradtak volna. A nyugdíjkorhatárhoz közel állóknak nem véletlenül ajánlják a pénztárak a kevésbé kockázatos befektetéseket, igaz, most az állampapírokon is veszíteni lehetett - tette hozzá.

Farkas István elmondta: az elmúlt hetekben indított piacfelügyeleti vizsgálatokat - ezeket az OTP részvények árzuhanása, egyes állampapír-ügyletek, valamint a Morgan Stanley OTP célárfolyamot megjelölő szektorelemzéséhez kötődő történések motiválták - még nem fejezte be a felügyelet. Az elnök szerint a forgalom növekedésével összhangban a korábbihoz képest mindenütt, így nálunk is megszaporodott a piacfelügyeleti vizsgálatok száma, mert az ilyen turbulens helyzetben mindenki "felélénkül", keresi a lehetőségeket, így sokkal több az ilyen típusú piacbefolyásolás, bennfentes kereskedés mindenhol.

A Mol-ítélettel kapcsolatban Farkas István elmondta: nem eljárási hiba történt, hanem a bíróság jogilag másképp ítélte meg az ügyet, mint a felügyelet. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság október 31-én kihirdetett ítéletével hatályon kívül helyezte a PSZÁF-nak azt a határozatát, amely szerint az olajtársaság megsértette a tőkepiaci törvény bennfentes kereskedelemre vonatkozó szabályait, s új eljárás lefolytatására kötelezte a pénzügyi felügyeletet. A felügyelet elnöke úgy vélekedett: ha fellebbezésük után netán a jogerős határozat is hasonló lesz, meg kell vizsgálni, hogy többféleképpen is értelmezhetők-e az esettel kapcsolatos jogszabályi passzusok, akár szándékukkal, s az általuk szabályozott ügyletek valós gazdasági tartalmával ellentétesen is. Ha a bíróság jogértelmezése a helyes, úgy kell megfogalmazni azokat, hogy a felügyelet se értelmezhesse másképpen őket.

Az elnök hangsúlyozta: a felügyelet számára nem az a kritérium, hogy minden bírósági ügyben nyertes legyen, s a hatóság számára az is világos, hogy minden, a piac biztonsága érdekében hozott lépése érdekeket is sérthet. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy továbbra is minden - a piac biztonságos működését veszélyeztető, vagy a piaci szereplők, fogyasztók érdekeit sértő - visszásság ellen fellépjen a felügyelet.