Hiába indult biztatóan az év és tűnt úgy, hogy az autópiac elmozdul a mélypontról, már áprilisra elfogyott a lendület – mondta a hirado.hu megkeresésére a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke.

Gablini Gábor tájékoztatása szerint a tavalyi évhez képest idáig 10 százalék alatti bővülésről lehet beszélni, a várakozások szerint idén legfeljebb 15 százalékkal adnak el több személyautót és kishaszongépjárművet, mint 2010-ben.

15 ezer munkahely szűnt meg

Míg a válság előtt évente körülbelül 200 ezer új autó talált gazdára, tavaly mindössze 53 ezer. Az előzetes számítások szerint idén 60-62 ezer gépkocsit helyezhetnek forgalomba. A számokból kiderül, hogy Magyarországon még a környező országokhoz képest is drámai a visszaesés, a jóval kisebb Szlovénia is megelőz minket – fogalmazott Gablini Gábor. A svájci frank folyamatos erősödése nem várt terhet jelent, ráadásul azok, akik önerő nélkül vásároltak kocsit, nem engedhetik meg maguknak a váltást. Hiába látszanak pozitív jelek a makrogazdaságban, a kkv-szektorban érdemi elmozdulás még nem tapasztalható, a lakosság pedig megtakarít, feltéve, ha egyáltalán megteheti – magyarázta.

„Tavaly sokan tekintettek nagy várakozással az idei év elé, érdemi munkahelyteremtésről azonban egyelőre nem lehet beszélni, ez pedig nem sok okot ad a bizalomra. Ráadásul a 230 forint fölötti svájci frank is óvatosságra int mindenkit, így aki csak teheti, a családi tartalékot növeli, esetleg a meglévő adósságát igyekszik csökkenteni” – fogalmazott a márkakereskedők szövetségének elnöke.

A forgalom nyolcvan százalékát a céges vásárlások teszik ki, pozitív elmozdulás is inkább az ő esetükben tapasztalható. A vállalkozások a nagyobb futásteljesítmény miatt nem is halaszthatják sokáig a cserét – egy idő után már a szervizköltségek is az új beszerzést indokolják –, azok a cégek pedig, amelyek stabilan működnek, illetve külföldi partnereknek dolgoznak, tartani tudják a menetrend szerinti vásárlást.

„Összességében elmondható, hogy még nem vagyunk túl a mélyponton, egyelőre nem látszik a kilábalás lehetősége. Az elmúlt három évben 15 ezer munkahely szűnt meg a kereskedőknél, és sajnos még további 10 ezer lehet veszélyben” – tette hozzá.

Nem kell mentőcsomag

Domonkos András, a Lombard Lízing Csoport vezérigazgatója néhány héttel ezelőtt egy sajtóbeszélgetésen azt mondta: a finanszírozott kocsik esetében nincs szükség olyan mentőcsomagra, mint amilyet a lakáshitelesek esetében dolgoztak ki. Az ezt firtató kérdésre Gablini Gábor úgy válaszolt: a bankok már 2005-2006-ban lehetővé tették a fix törlesztést, ami ugyan növeli a futamidőt, de állandó havi részletet biztosít.

„Az önerő nélküli konstrukciókat kivéve ezek a hitelek lassan kifutnak, egy autó törlesztő részlete pedig általában jóval alacsonyabb a lakáshitelekhez képest, ezért nincs szükség mentőövre. A hitelek kifutása lehet az oka egyébként annak is, hogy elmúlt félévben jelentősen csökkent a visszavett autó száma” – jegyezte meg.

Az önerő nélküli hitelezésre kitérve Gablini Gábor emlékeztetett: a GÉMOSZ már 2005-ben jelezte, hogy életveszélyes ez a konstrukció, hiszen már az autó vásárlása pillanatában nagyobb lesz a tartozás, mint a jármű értéke, javaslataikat azonban akkor nem vették figyelembe a döntéshozók. „Éveket kellett várni, meg persze a válság is kellett hozzá, hogy belássák: változtatni szükséges. Így tértünk vissza a 2000-es évek elején alkalmazott 30 százalékos önerőhöz, ami sokkal egészségesebb finanszírozást jelent.”

Illegális kereskedelem, visszatekert órák

„Hasonlóan régóta szorgalmazzuk, hogy ne engedélyezzék a halasztott áfafizetést a gépjármű-kereskedelemben. A feketézők ugyanis létrehoznak egy céget, behoznak 50-150 nyugati kocsit, az áfát azonban nem fizetik meg utánuk. Amikor már jogszabály szerint is fizetniük kellene, bedöntik magukat, hogy aztán ugyanezek a személyek egy másik céggel az elejéről kezdjék az egészet. Jelentős, milliárdos kár keletkezik” – hangsúlyozta a szervezet elnöke. A szakma elől szívja el a levegőt az a több tízezer illegális szerelő is, aki például lopott olajjal és a spórolás ígéretével csábítja el az ügyfeleket a szakszervizekből, viszont a silány minőségű alkatrészek beépítésével a közlekedésbiztonságot is veszélyeztetik.

Hatalmas kárt okoznak a kereskedőknek azok is, akik a kilométerórával játszanak – hívta fel a figyelmet Gablini Gábor. „Hiába nagy futásteljesítményű egy német autó, ha 100-150 ezer kilométerrel visszatekerik a műszert, hamarabb jelentkeznek a nem várt szervizelési költségek. „Ne legyenek kétségeink, a digitális órák is könnyen manipulálhatók. Ezeket még csak ki se kell szerelni az autóból” – fogalmazott. A GÉMOSZ azt szeretné, ha mindez büntetőjogi kategória lenne. „Úgy tudni, a politikai szándék már megvan arra, hogy Belgiumhoz hasonlóan nálunk is bűncselekménynek számítson a kilométerórával való visszaélés” – tette hozzá. (forrás: hirado.hu)