Éppen Navracsics Tibor magyar biztosjelöltet hallgatták meg az Európai Parlamentben, amikor Neelie Kroes bizottsági alelnök a legnagyobb európai távközlési cégek első számú vezetőibe próbált – nem túl nagy lelkesedéssel – lelket önteni. Miközben a majdan az ifjúsági ügyekért is felelős Navracsics a parlamentben olyan közhelyeket pufogtatott, mint a tömegsport fontossága, addig a legnagyobb európai távközlési cégek szakmai szervezetének összejövetelén Kroes az online kontinens megvalósításának fontosságát méltatta. Mondván, a szélessávú internet általános elterjesztése a leghatékonyabb eszköze annak, hogy kellő számú munkahelyet teremtsenek a fiataloknak, és vállalkozás indítására, fejlesztésére inspirálják őket. Kifejtette, hogy Juncker bizottsági elnök teljes mértékben támogatja ezt a célt, s az unió digitális menetrendjét, de ehhez olyan távközlési cégek is kellenek, melyek innovatívak, képesek hosszú távon gondolkodni, és jövőképük is pozitív.

Európa évekkel lemaradt az innovációban Kurucz Árpád / Népszabadság

Épp ezzel van a legnagyobb baj: a Vodafone, a Deutsche Telekom, a francia Orange, a spanyol Telefonica és az olasz Telecom Italia első embere is arról beszélt: Amerikában a szabályozás elő tudta segíteni, hogy kontinens-szerte legyen 4G hálózat, ami az alapja az új generációs, internetre építő vállalkozásoknak. Erről beszélt lapunknak nemrég Jon Frederick Baaksas, a Telenor Internetional elnök-vezérigazgatója is. –  Nem csoda, hogy a világ 35 vezető internetes vállalatából 15 amerikai, s csak néhány európai – kérkedett kicsit az Atlanti-óceán túloldalán jól szereplő Verizon elnök-vezérigazgatója.

Ezért a helyzetért a távközlési cégek főnökei javarészt az európai széttagolt, lassú, a technológiai újításokra nehezen reagáló szabályozást okolták. Valamint azt, hogy az unióban a munkahelyeket alig teremtő és alig-alig adózó nagyágyúknak, mint a Facebook és a Google a politika hagyja, hogy megegyék a több mint másfél millió embert foglalkoztató és rengeteg adót fizető távközlési cégek piacát.

Vittorio Colao, a Vodafone főnöke felhozta még okként a pénzéhes kormányokat, akik elképesztően drágán adják a frekvenciákat. Az egykor busás nyereséget bezsebelő telekom-cégek idehaza is tapasztalható fejése odáig vezet – fejtették ki –, hogy egyre nehezebb finanszírozni a technológiai megújulást, mint például az uniós 4G hálózatok fejlesztését és terjesztését.

Azt nem nagyon hozták fel, hogy Európa úgy általában lemaradt az internetes innovációban, a telekom-cégek, melyeknek pénzük volt, csak nagy késéssel fogtak startup-cégeket segítő, innovációt ösztönző programokba. Az amerikaiakhoz képest óriási, sokéves késéssel.

Nem csoda, hogy Kroes is az innováció fontosságát hangsúlyozta, mondván, az emberek azokat a szolgáltatásokat használják, melyek valódi értéket adnak nekik. De kitért a szabályozásra is. – Ha egy szabályozás nem fair, azt mondják meg, de ezzel együtt azt is, hogy miért, s hogyan kellene javítani. Megígérem, hogy partnerek leszünk – mondta a "telco" nagyágyúknak Kroes, hangsúlyozva, hogy az lenne a megoldás, ha az embereknek igazán hasznos és innovatív szolgáltatások európai cégektől jönnének a piacra.

Hans Vestberg, az Ericsson elnöke szerint ehhez persze támogató adózási környezet is szükséges: példaként említette, hogy az amerikai hálózatok forgalmának hetven százaléka videóletöltésekből ered, ám ilyen szolgáltatásokat nagyon nehéz kreálni Európában, például a vaskalapos szerzői jogi törvények miatt.

Az egységes szabályozás fontosságát hangsúlyozta Claudia Nemat, a Deutsche Telekom európai ügyekért felelős vezérigazgatója, mondván: Európának be kell látnia, hogy a technológiai szektor globális, azaz mindent mindennel össze kell kötni, s ehhez kell igazítani a szabályokat is. Egy jól működő piacot és azon a hálózatot ugyanis bonyolult felépíteni, de roppant könnyű tönkretenni.

– A technológiai újdonságok miatt olyan dolgokat kell hatékonyan szabályozni, amikről az előző ciklus elején nem is tudtunk. Gyorsan, megfontoltan és hatékonyan kell cselekedni. Digitálisan kell gondolkodni, újítani a boldogulás érdekében, s egyszerre kell megvalósítani a versenyt, az alacsony árakat és a modern, népszerű szolgáltatásokat – hangsúlyozta Pataki Dániel, aki az európai távközlési cégeket tömörítő érdekvédő szervezet, az ETNO főtitkára. Főnöke, Luigi Gambardella a politikával való szoros együttműködést szorgalmazta annak érdekében, hogy megvalósuljon az egységes európai távközlési piac.

Hozzátette: a felhőalapú szolgáltatások terjedésének közepette nagyon fontos, hogy az egyéni és üzleti ügyfeleknek bízniuk kell a szolgáltatókban, ezért az adatbiztonsági kérdésekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az adatoknak, amelyeket a szolgáltatókra bízunk, mindig rendelkezésünkre kell állniuk, s nem kerülhetnek illetéktelen kezekbe, főleg akkor, amikor már szinte minden gépünk, egészségügyi műszerünk, az autónk s a villanyóránk is az interneten kommunikál majd.

2018-ban ötmilliárd okostelefon kommunikál majd a világon, ezeknek az eszközöknek mindenhol internetre van szükségük – mondta a portugál Fátima Barros, a portugál szabályozó vezetője, az európai szabályozó jövendőbeli elnöke. Ennek kapcsán nem állt be a Google-t és a Facebookot ostorozók sorába, mondván, ők olyan szolgáltatásokat nyújtanak az embereknek, amelyek miatt az európai polgárok is egyre több okostelefont vesznek, egyre több távközlési szolgáltatást vesznek igénybe. S amíg ezeket a szolgáltatásokat ők találják ki, tudomásul kell venni, hogy a fejlődésben ők járnak élen, ezért együtt kell működni velük.