Hogy leszünk így online kontinens?

Úgy húzott el az USA az Európai Unió mellett a távközlésben az elmúlt öt évben, hogy a legnagyobb uniós távközlési cégek főnökei most a sokat ostorozott brüsszeli politikusokkal közösen próbálják kitalálni, hogyan dolgozzák le a lemaradást.

Éppen Navracsics Tibor magyar biztosjelöltet hallgatták meg az Európai Parlamentben, amikor Neelie Kroes bizottsági alelnök a legnagyobb európai távközlési cégek első számú vezetőibe próbált – nem túl nagy lelkesedéssel – lelket önteni. Miközben a majdan az ifjúsági ügyekért is felelős Navracsics a parlamentben olyan közhelyeket pufogtatott, mint a tömegsport fontossága, addig a legnagyobb európai távközlési cégek szakmai szervezetének összejövetelén Kroes az online kontinens megvalósításának fontosságát méltatta. Mondván, a szélessávú internet általános elterjesztése a leghatékonyabb eszköze annak, hogy kellő számú munkahelyet teremtsenek a fiataloknak, és vállalkozás indítására, fejlesztésére inspirálják őket. Kifejtette, hogy Juncker bizottsági elnök teljes mértékben támogatja ezt a célt, s az unió digitális menetrendjét, de ehhez olyan távközlési cégek is kellenek, melyek innovatívak, képesek hosszú távon gondolkodni, és jövőképük is pozitív.

Európa évekkel lemaradt az innovációban
Európa évekkel lemaradt az innovációban
Kurucz Árpád / Népszabadság

Épp ezzel van a legnagyobb baj: a Vodafone, a Deutsche Telekom, a francia Orange, a spanyol Telefonica és az olasz Telecom Italia első embere is arról beszélt: Amerikában a szabályozás elő tudta segíteni, hogy kontinens-szerte legyen 4G hálózat, ami az alapja az új generációs, internetre építő vállalkozásoknak. Erről beszélt lapunknak nemrég Jon Frederick Baaksas, a Telenor Internetional elnök-vezérigazgatója is. –  Nem csoda, hogy a világ 35 vezető internetes vállalatából 15 amerikai, s csak néhány európai – kérkedett kicsit az Atlanti-óceán túloldalán jól szereplő Verizon elnök-vezérigazgatója.

Ezért a helyzetért a távközlési cégek főnökei javarészt az európai széttagolt, lassú, a technológiai újításokra nehezen reagáló szabályozást okolták. Valamint azt, hogy az unióban a munkahelyeket alig teremtő és alig-alig adózó nagyágyúknak, mint a Facebook és a Google a politika hagyja, hogy megegyék a több mint másfél millió embert foglalkoztató és rengeteg adót fizető távközlési cégek piacát.

Vittorio Colao, a Vodafone főnöke felhozta még okként a pénzéhes kormányokat, akik elképesztően drágán adják a frekvenciákat. Az egykor busás nyereséget bezsebelő telekom-cégek idehaza is tapasztalható fejése odáig vezet – fejtették ki –, hogy egyre nehezebb finanszírozni a technológiai megújulást, mint például az uniós 4G hálózatok fejlesztését és terjesztését.

Azt nem nagyon hozták fel, hogy Európa úgy általában lemaradt az internetes innovációban, a telekom-cégek, melyeknek pénzük volt, csak nagy késéssel fogtak startup-cégeket segítő, innovációt ösztönző programokba. Az amerikaiakhoz képest óriási, sokéves késéssel.

Nem csoda, hogy Kroes is az innováció fontosságát hangsúlyozta, mondván, az emberek azokat a szolgáltatásokat használják, melyek valódi értéket adnak nekik. De kitért a szabályozásra is. – Ha egy szabályozás nem fair, azt mondják meg, de ezzel együtt azt is, hogy miért, s hogyan kellene javítani. Megígérem, hogy partnerek leszünk – mondta a "telco" nagyágyúknak Kroes, hangsúlyozva, hogy az lenne a megoldás, ha az embereknek igazán hasznos és innovatív szolgáltatások európai cégektől jönnének a piacra.

Hans Vestberg, az Ericsson elnöke szerint ehhez persze támogató adózási környezet is szükséges: példaként említette, hogy az amerikai hálózatok forgalmának hetven százaléka videóletöltésekből ered, ám ilyen szolgáltatásokat nagyon nehéz kreálni Európában, például a vaskalapos szerzői jogi törvények miatt.

Az egységes szabályozás fontosságát hangsúlyozta Claudia Nemat, a Deutsche Telekom európai ügyekért felelős vezérigazgatója, mondván: Európának be kell látnia, hogy a technológiai szektor globális, azaz mindent mindennel össze kell kötni, s ehhez kell igazítani a szabályokat is. Egy jól működő piacot és azon a hálózatot ugyanis bonyolult felépíteni, de roppant könnyű tönkretenni.

– A technológiai újdonságok miatt olyan dolgokat kell hatékonyan szabályozni, amikről az előző ciklus elején nem is tudtunk. Gyorsan, megfontoltan és hatékonyan kell cselekedni. Digitálisan kell gondolkodni, újítani a boldogulás érdekében, s egyszerre kell megvalósítani a versenyt, az alacsony árakat és a modern, népszerű szolgáltatásokat – hangsúlyozta Pataki Dániel, aki az európai távközlési cégeket tömörítő érdekvédő szervezet, az ETNO főtitkára. Főnöke, Luigi Gambardella a politikával való szoros együttműködést szorgalmazta annak érdekében, hogy megvalósuljon az egységes európai távközlési piac.

Hozzátette: a felhőalapú szolgáltatások terjedésének közepette nagyon fontos, hogy az egyéni és üzleti ügyfeleknek bízniuk kell a szolgáltatókban, ezért az adatbiztonsági kérdésekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az adatoknak, amelyeket a szolgáltatókra bízunk, mindig rendelkezésünkre kell állniuk, s nem kerülhetnek illetéktelen kezekbe, főleg akkor, amikor már szinte minden gépünk, egészségügyi műszerünk, az autónk s a villanyóránk is az interneten kommunikál majd.

2018-ban ötmilliárd okostelefon kommunikál majd a világon, ezeknek az eszközöknek mindenhol internetre van szükségük – mondta a portugál Fátima Barros, a portugál szabályozó vezetője, az európai szabályozó jövendőbeli elnöke. Ennek kapcsán nem állt be a Google-t és a Facebookot ostorozók sorába, mondván, ők olyan szolgáltatásokat nyújtanak az embereknek, amelyek miatt az európai polgárok is egyre több okostelefont vesznek, egyre több távközlési szolgáltatást vesznek igénybe. S amíg ezeket a szolgáltatásokat ők találják ki, tudomásul kell venni, hogy a fejlődésben ők járnak élen, ezért együtt kell működni velük.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.